A tudomány világában gyakran előfordul, hogy a szakértők meglepő eredményeket hoznak létre, de a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatóinak legújabb felfedezése nem csupán érdekes, hanem alapjaiban változtathatja meg a víz keresésének módját idegen égitesteken. A kutatás során a tudósok egy olyan matematikai modellt fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi, hogy egyetlen, a felszínen készült képből következtetéseket vonjunk le a víz jelenlétére vonatkozóan.

A kutatás célja az volt, hogy a különböző felszíni anyagok — legyenek azok kőzetlemez, jég vagy iszap — repedésmintázatából hatékonyan megállapíthassák, hogy a víz játszott-e fontos szerepet a kialakulásában. A tudósok által publikált eredmények a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban kaptak helyet, ahol a matematikai modell részletes magyarázata is megtalálható.

A BME kutatói — Domokos Gábor, Regős Krisztina, Douglas Jerolmack és Sophie Silver — hangsúlyozzák, hogy az űrkutatásban a hasznosíthatósága miatt rendkívül fontos ez az újítás. Az űrmissziók során gyakran csak korlátozott információkkal rendelkezünk, így a képelemzés és a repedésmintázat elemzése kulcsszerepet játszik.

Eddig sok esetben a holdak által készített képek szolgáltak alapul, amelyeket robotok, például a Curiosity, készítettek a Marson. A magyar-amerikai kutatógárda most képes arra, hogy egy állókép alapján 'filmre' írja a repedések múltját és jövőjét, ami innovatív megközelítést jelent a geológiai és matematikai modellezés terén. "A módszerünk segíthet a víz jelenlétének feltérképezésében, amit eddig nehéz volt meghatározni pusztán fényképek alapján" - magyarázta Domokos Gábor.

A helyszíni, hosszú távú megfigyelések nehézségeit figyelembe véve a kutatócsapat meglepő új dimenziót nyit. Egy elengedhetetlen részlet, hogy a megfelelő eredmények eléréséhez elengedhetetlen a geológiai tudás, hiszen a kutatási eredmények pontosítása is e tudás alapján történik.

A kutatás jelentős előrelépést jelenthet a Marsra és más égitestekre irányuló jövőbeli expedíciók során, ahol a víz létezése kulcsszerepet játszik a hipotetikus életformák keresésében. A modellezési technikák alkalmazásával a jövő geológiai kutatása új, eddig elképzelhetetlen lehetőségeket kínálnak.

A kutatás másik érdekes vonatkozása, hogy a BME már folytat kapcsolatokat a NASA-val, ezzel biztosítva, hogy a jövőbeni felfedezések nemcsak elméleti síkon, hanem gyakorlati alkalmazási lehetőségekkel is rendelkezzenek. Ahogy Domokos Gábor fogalmazott: „Már az én íróasztalomról is tudunk utasítást adni a Curiosity rovernek!”

Ez a felfedezés nem csupán tudományos szempontból fontos, hanem a bolygókutatás következő lépéseit is meghatározhatja, ahol a víz jelenléte számít a legnagyobb áttörésnek.