Nikola Tesla kórképe mindig izgalmas kérdés marad, hiszen a „zseni vagy őrült” dilemmája jogosan merülhet fel a valaha élt egyik legnagyobb feltaláló kapcsán. Az utóbbi évtizedekben a pszichiátria területén végbemenő fejlődés lehetővé tette, hogy a szakemberek mélyebben vizsgálják a mentális zavarok tüneteit és azok hatását a híres személyiségekre, mint például Teslára is.

A pszichiátriai szakemberek, mint Dr. Szekeres György PhD, a Pszichiátriai Központ pszichiátere rávilágított, hogy Tesla már a kortársai között is megosztó személyiség volt. Többen megkérdőjelezték mentális egészségi állapotát, sőt, Dr. Szekeres megemlítette, hogy Tesla életének jellemzői arra utalhatnak, hogy bipoláris zavar I. típusában szenvedett. A szakember a bipoláris zavar mánia és a munkamáni különbségeit is kiemelte, amely Tesla esetében releváns lehet, hiszen a feltaláló termékeny alkotói időszakai sok esetben csak az őt foglalkoztató ötletekhez kapcsolódtak, és nem sürgette orvosi ellátás.

Tesla birtokában volt olyan szokásoknak is, amelyek az OCD (kényszerbetegség) jeleit mutathatták. Az érdekes kérdés, hogy a bipoláris zavar, vagy inkább az OCD hatott-e a kreativitására és szokatlan viselkedésére, például kényszeres rend mániájára.

Prof. Dr. Rihmer Zoltán, az MTA doktora, bővebben kifejtette a bipoláris zavar során alkalmazott újabb diagnosztikai megközelítéseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bipoláris betegség nem csupán a hangulati ingadozásokkal jár, hanem a különböző pszichopatológiai formák is jelen lehetnek róla, amelyek új lehetőséget nyújtanak a mentális zavarok jobb megértésére. Az újabb kutatások egyértelműen azt bizonyítják, hogy a bipoláris zavar komplex, többdimenziós jelenség, amely sokkal szofisztikáltabb megközelítést igényel, mint ahogyan azt korábban gondolták.

A kutatók szerint a bipoláris zavar gyakorisága világszerte növekszik, és különös figyelmet kell szentelni a korai diagnózisnak és intervencióknak. E betegség számos formájával és tüneteivel légkörén belül a társadalomnak jobban meg kell értenie az érintettek helyzetét. Számos friss kutatás fókuszál arra, hogy a pszichoterápiás megoldások, app-alkalmazások és online támogatások milyen lehetőségeket rejtenek magukban, hogy a bipoláris zavar kezelése hatékonyabb lehessen.

Összegzésül kijelenthetjük, hogy Tesla esetében a bipoláris zavar és a kényszerbetegség tünetei kiterjedten befolyásolták életét és munkásságát. Érdekes kérdés, hogy ezek a mentális zavarok mennyire hozzájárultak a tudományos világ fejlődéséhez és az innovációk megjövendöléséhez.