Joe Biden, aki január 20-án távozik az amerikai elnöki posztról, egy jelentős tilalmat készül bevezetni: a 70 éve elfogadott törvény értelmében 625 millió hektárt (2 millió 530 ezer négyzetkilométer) szeretne védeni a szövetségi óceáni területekből. Az új szabályozás értelmében az érintett területeken tilos lesz olaj- és gázkitermelést végezni.

Biden hangsúlyozta, hogy a döntése összhangban áll az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljaival, valamint azzal a szándékával, hogy 2030-ig az Egyesült Államok földjeinek és vizeinek 30%-át megőrizzék természetes állapotában.

Fontos megjegyezni, hogy az Egyesült Államok kizárólagos gazdasági övezete (EEZ) és a kiterjesztett kontinentális talapzat (ECS) összesen hatalmas területet alkot, ahol az Egyesült Államok szuverén jogokkal rendelkezik az erőforrások feltárására és kiaknázására. Az EEZ körülbelül 11,3 millió négyzetkilométer, míg az ECS körülbelül 1 millió négyzetkilométer nagyságú, így a teljes terület körülbelül 13,3 millió négyzetkilométer.

Ez a most bejelentett tilalom azt jelenti, hogy az amerikai partvonalon elérhető, olaj- és gázkitermelésre alkalmas területek 20%-át zárják ki a jövőbeni kitermelésből.

"Döntésem azt tükrözi, hogy a partoknál végzett fúrások visszafordíthatatlan károkat okozhatnak a partmenti vizeken, és szükségtelen kockázatokat jelentenek nemzetünk energiaszükségleteinek kielégítésére. Egyszerűen nem éri meg a kockázatot" – tette hozzá Biden, hivatkozva a 2010-es Deepwater Horizon olajkatasztrófára, és kiemelve, hogy a tiltás alá eső területek alacsony kitermelési potenciálja nem indokolja a jövőbeni fúrásokkal járó egészségügyi és gazdasági kockázatokat.

A döntéssel Trump elnöksége alatt viszont nehezen tudják visszaállítani a korábbi állapotokat, mivel egy 2019-es bírósági döntés értelmében az elnök nem jogosult a korábbi tilalmak feloldására.

A jövőbeli elnökségéért felelős választás során Trump nehéz helyzetben találja majd magát, ugyanis Biden tiltása komoly korlátokat szabhat az ő energiapolitikai terveinek megvalósításában.

Bár Biden döntése elsődlegesen az amerikai energiaellátásra hat, Európa is érintett lehet. Az Egyesült Államok az LNG (cseppfolyósított földgáz) exportjának növelésére törekszik, amely iránti kereslet jelentős Európában. A mostani döntés hatással lehet az Európai Unió földgáz igényeire, ami különösen fontos lehet, hogy az EU energiabiztonságát érintő folyamatos bizonytalanságok közepette.

A piackutatások alapján az amerikai LNG exportjának figyelése érdekében az Egyesült Államok több intézkedést is hozott az elmúlt évben az LNG exportengedélyek kiadásának szüneteltetésére, amelyek gazdasági és környezeti hatásait vizsgálják. Ez a bizonytalanság tovább nyomhatja a gázárakat, mivel ahelyett, hogy új forrásokat keresnének, az amerikai piacon korlátozott forrásokkal kell szembenézniük az európai országoknak.

A gázpiac gyorsan reagált: a Henry Hub gázpiac nyitása óta már 9%-os emelkedést mutatott, így az amerikai földgáz egyre fontosabbá válik az EU számára. Ez az új helyzet sokkal nagyobb kiadásokkal terheli az európai kormányokat, hiszen a folyamatosan magas árak miatt a gázvásárlás költségei csak nőhetnek.