A Fidesz kormányra kerülésekor, 2010-ben még özönlött az uniós forrás az országba, és a viták arról szóltak, hogy mire kellene ezeket fordítani. A Fidesz egyik fő ígérete az volt, hogy nem az államra költi, hanem a vállalkozásokhoz csatornázzák ezeket.

Az uniós támogatási statisztikák alapján könnyen arra lehet következtetni, hogy ez részben sikerült: ahogy az alábbi grafikonon látható, 2010 után gyorsan nőtt a vállalatoknak jutó kifizetések összege és aránya is. 2006 és 2010 között az uniós támogatások kifizetésében a vállalatok aránya még csak 35 százalék volt, 2011 és 2022 között ez 61 százalékra nőtt.

Ezek alapján gondolhatnánk, hogy a Fidesz teljesítette ígéretét, hiszen korábban Matolcsy György azt a célt tűzte ki, hogy az uniós pénzek 60 százalékát fordítsa a kormányzat gazdaságfejlesztésre.

A 20 év az Európai Unióban – Magyarország uniós tagságának közpolitikai mérlege című tanulmánykötetben megjelent elemzés azonban rávilágít, hogy ez csak a látszat. Valójában az uniós támogatások leginkább állami vállalatokhoz futottak be, amelyek aztán – közbeszerzéseken keresztül – jelentős részben kormányközeli cégek által elnyert megbízásokra használták fel a forrásokat.

A magyarországi uniós fejlesztések elemzése nem könnyű, az adatkezelő szervezetek finoman szólva nem segítőkészek. A palyazat.gov.hu portálon nem lehet a támogatotti adatbázist letölteni, csak programonként, egyesével, és több rekord után a rendszer nem enged letölteni.

Az uniós pénzek kedvezményezettjeinek kétharmada vállalkozás volt, a támogatások értékének felét nyerték el ők. Az állami szervezetek a nyertesek 9 százalékát tették ki darabszám szerint, de a források 38 százaléka nekik jutott. A civil szervezetek a források tizedét kapták meg.

Értékben nagy az állami szektor dominanciája: a 2008 és 2021 közötti időszakban az uniós támogatások alig negyedét (23,9 százalék) kapták meg hazai tulajdonú magánvállalatok. Az állami vállalatok az összes uniós forrás 22,7 százalékát kapták. Az uniós források alig 2 százaléka jutott külföldi tulajdonú vállalatoknak, ez a kedvező helyzet a Fidesz alatt alakult ki.

A 20 ezer milliárd forintnyi uniós forrás közel fele csupán húsz állami szereplőnél köttetett ki. Ezek az állami cégek 9,5 ezer milliárd forintot kaptak, messze a legnagyobb támogatási összeget a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nyerte el, amely első sorban a nagy állami út- és vasútépítések megvalósításáért volt felelős.

A NIF közbeszerzéseit 2016-tól lehet vizsgálni, egészen a 2022-es megszűnéséig. Ebben az időszakban 5400 milliárd forint értékben írták oda szerződéseket. Az adatok alapján nyilvánvaló, hogy ebből mennyi landolt kormányközeli cégeknél, hiszen sok esetben konzorciumban indultak több vállalat, és alvállalkozókat is bevontak. Az uniós források felhasználása során a NER-es építőipari cégek jelentős részesedéssel bírtak, hiszen közöttük 62 százalékos részesedés volt.

A 2016-2021 közötti időszakban folyósított uniós támogatások 7,2 ezer milliárd forintot tettek ki. Az uniós forrásból, NER-cégek által megnyert közbeszerzések értéke ebben az időszakban 1,2 ezer milliárd forint volt, amiből látható, hogy a gazdaságfejlesztésre szánt uniós források 14 százalékát a NER-es építőipari cégek nyerték el.

A második legtöbb forrást az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kapta. Adatgyűjtésünk alapján 1111 milliárd forintnyi uniós pénzt osztott szét, aminek java része további közvetítőkön keresztül került másokhoz. Az MFB 2022 végéig 473 milliárd forintot adott át alapvetően NER-es magántőkealapoknak, amelyeket nem igazán átlátható módon osztottak ki.

A közzétett adatok hiányosságai miatt a helyzet ismerete nehéz, azonban az uniós támogatások felhasználása rengeteg kérdést vet fel, és nagy elvárásokkal érkezett a kormány. Ha a helyzet nem változik, felmerül a kérdés, hogy miért nem alakult ki egy valódi és eredményes startup ökoszisztéma az uniós források hatékony kihasználásával.