A közelmúltban több olyan jogszabályt fogadtak el, amelyek kedvezőtlen hatással voltak a kereskedelmi szálláshelyek működésére, különösen az egyéb és magánszálláshelyekre. A legfrissebb módosítások immár lehetővé teszik a helyi önkormányzatok számára, hogy egy évben belül korlátozzák a magánszálláshelyek működését, ami főként Budapest VI. kerületére vonatkozik, ahol 2026. január 1-től az ilyen típusú szálláshelyek működése teljesen megszűnik.

A problémát a turizmus és a lakhatási válság együttes hatása súlyosbítja, hiszen míg a jogalkotók a magánszállásokra hárítják a lakhatási problémák okozását, számos szakértő figyelmeztet arra, hogy a turisztikai célú vendégek nemcsak pihenés céljából érkeznek, hanem egyéb, például munkával kapcsolatos okokból is. Sok esetben, ha a magánszálláshelyek bezárnak, a kisebb szálláshelyek tulajdonosai kénytelenek más megélhetési lehetőségek után nézni, hiszen a szállodák nem tudják helyettesíteni az általuk nyújtott olcsóbb és gyakran rugalmasabb szálláslehetőségeket.

A GfK által készített kutatás alapján a turizmus jelenlegi válsága visszaesést mutat több szálláshelytípus között is. A magánszálláshelyek részesedése a budapesti piacon folyamatosan nőtt, a COVID-19 utáni időszakban pedig különösen nagy kereslet mutatkozott a lakáskiadások iránt. Az adatok alapján a budapesti szállodai szobák száma 24 ezer, míg az Airbnb-használók körében elérhető szobák száma közel 29 ezer, ami szokatlan aránytalanságot mutat a főváros szálláshelypiacán.

A mostani helyzet továbbra is aggasztó, mivel a jogszabályváltozások főként a kisebb szállásadókat hátrányosan érintik. A kamarai és érdekképviseleti szervezetek közötti párbeszéd már folyamatban van, de az intézkedések tényleges hatásainak feltérképezése eddig nem követte a jogszabályok bevezetését. A várakozások közt szerepel, hogy a kisebb magánszálláshelyek zöme a piacra nehezen tud visszatérni a moratórium lejárta után, ez pedig különösen a közepes és alacsonyabb kategóriájú szálláshelyek számára jelenthet komoly fenyegetést a működésben.

A magyar turizmus helyzete kérdéses, mivel a szakmai szervezetek folyamatosan hangoztatják, hogy a kis-, közép- és mikrovállalkozások fontos szereplői a turizmusnak, ám a jogszabályváltozások csak őket korlátozzák a felfogott kedvezmények nélkül. A piaci verseny így fokozatosan kiegyensúlyozatlanná válik, és a kisebb szálláshelyek egyre inkább kiszorulnak a piacról.