Az olimpiai játékok jövője körüli viták újabb szakaszba léptek, miután Kirsty Coventry, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) következő elnöke, aki júniusban veszi át Thomas Bach helyét, márciusban kijelentette, hogy ellenzi, hogy bármely országot kitiltsanak a játékokról. Coventry emellett kezdeményezni kívánja, hogy Oroszország 2026-ra visszatérhessen az olimpiákra.

Az orosz sportolók számára jelenleg a szabályok értelmében csak semleges zászló alatt lehetséges a részvétel az olimpián. Ezen kívül több nemzetközi sportági szövetség, így például a jégkorong és az atlétika sem engedi, hogy orosz sportolók részt vegyenek a versenyeken vagy a selejtezőkben, ami azt jelenti, hogy nem kvalifikálhatják magukat a játékokra.

Az ukrán kormány és a világ számos más országának vezetői felháborodtak Coventry megnyilvánulásain, és hangsúlyozták, hogy Oroszország jelenlegi politikai helyzete miatt nem lenne szabad részt vennie a legnagyobb sporteseményeken. A sport Ukrajnában is meghatározó szerepet játszik a nemzeti identitás szempontjából, és sok ukrán úgy érzi, hogy az oroszok versenyen való részvétele a politikai helyzet figyelembevételével etikátlan.

Coventry szerint következetlen, hogy egyes konfliktusban lévő országokat betiltanak, míg másokat nem, hozzátéve, hogy "minden sportoló" képviseltesse magát az olimpián. A nemzetközi közvélemény megosztott a kérdésben, és a közeljövő bizonytalansága tovább fokozza a feszültséget a sport világában.

Eközben Ausztriában a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a lakosság többsége nem fél Oroszországtól, és nem kér a háborús pszichózisból, ami a jelentkező orosz sportolók számára kedvezőtlenül hathat. Szakértők szerint az orosz sportolók sorsa a következő hónapokban és az olimpiai selejtezők során is komoly vitákat generálhat, amely nemcsak a sportágakra, hanem a geopolitikai kapcsolatokra is hatással van.