Csütörtökön ismét felemás eredménnyel zárták az uniós állam- és kormányfői csúcstalálkozót. A találkozón 27 vezetőből 26 egyetérteni látszott, míg Orbán Viktor egyedüliként nem támogatott érdemi következtetéseket Ukrajnáról, a záródokumentum többi része pedig közös maradt. Orbán Viktor Facebookon jelentette be, hogy a közös álláspontot megvétózta Ukrajnáról, kijelentve, hogy semmilyen támogatást nem tud adni, amíg a magyarok véleményét nem ismerik el Ukrajna európai uniós tagságáról. A közelgő „véleménynyilvánító szavazás” indokolt arra, hogy Magyarország megvédje érdekeit az uniós döntéshozatalban.

Orbán a találkozón reagált Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kritikáira is, aki azt mondta, hogy ha egy ember blokkolja a fontos döntéseket, az Európa-ellenes. Orbán azt mondta, hogy Zelenszkij viselkedése nem barátságos, és megjegyezte, hogy Ukrajna elnöke szereptévesztésben van, hiszen még nem tagja az EU-nak, ezért nem engedheti meg magának az éles hangnemet.

Orbán kijelentette, hogy a magyar családok három év alatt 2,5 millió forintnyi veszteséget szenvedtek el a háború miatt, és ehhez a konfliktushoz hozzátette, hogy nem támogatja azokat a háborús kalandokat, amelyek kárára van az európai stabilitásnak. Antóinio Costa, az állam- és kormányfői Európai Tanács elnöke a csúcstalálkozó végén kiemelte, hogy haladniuk kell, tiszteletben tartva a különbségeket, de ez nem gátolhatja meg őket abban, hogy hatékonyan támogassák Ukrajnát a béke elérésében.

Ez az eset azonban rámutat arra, hogy Orbán vétója nemcsak az egyéni álláspont kifejezésére szolgál, hanem arra is, hogy Magyarország kihagyja magát az uniós konszenzusból. Hazánk jelenlegi helyzete különösen fontos, mivel a migrációval és a költségvetési kérdésekkel kapcsolatos javaslatok is napirenden szerepelnek. A következő hónapokban Magyarország népszavazásra készül, hogy a polgárok véleményét hivatalosan is rögzítsék Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban.

Zelenszkij nyomása és Orbán hangoztatott álláspontja közötti feszültség a jövőben komoly hatással lehet az EU döntéshozatalára különösen a tagállamok közötti együttműködés szempontjából. Az EU 27 tagállama különböző történelmi, kulturális és politikai háttérrel rendelkezik, így nem meglepő, hogy a szükséges konszenzus elérése nehezen megy a különböző érdekek és vélemények ütközése miatt.