Az amerikai rugdosás hatására Európa digitális főnixmadárként támadhat fel

Donald Trump memorandumban megfenyegette Európát, hogy szálljon le az amerikai techcégekről, miután JD Vance a párizsi és müncheni beszédeiben üzenetet küldött a kontinensnek. Az ultimátum a digitális technológiai szektorban felerősítette az Atlanti-óceán két oldalának közötti egyensúlytalanságot: Európa a digitális technológiák 80%-át importálja, nagyrészt Amerikából. Azonban most, a mesterséges intelligencia (MI) terén éppen ezekben a hetekben látható tendencia mutatkozik a változásra.

JD Vance megnyilatkozásaival világossá tette, hogy a második világháború óta fennálló transzatlanti szövetségi válság újabb szakaszba lépett. Számos poszt jelent meg a közösségi médiában, amelyek az amerikai termékek és szolgáltatások helyett európai alternatívák vásárlására buzdították az európaiakat. Az ipari és gazdasági patriotizmust hirdető kezdeményezések mellett a digitális szolgáltatások terén ijesztő a helyzet: kevés életképes alternatíva létezik az amerikai óriásokhoz képest.

Bár találhatunk ígéretes európai cégeket különböző iparágakban, a digitális technológiai szegmens különösen hátrányban van. Az olyan platformok, mint a német Mastodon a technológiai közösségek körében népszerű, de a nagyközönség számára nem képes közelíteni a Twitterhez vagy a Facebookhoz. Hasonló a helyzet a francia Le Chat chatbot-tal is: míg a ChatGPT népszerű és elérhető, sokan az európai alternatívát nem ismerik.

Európának a digitális technológiák terén elérhető előrelépésekkel kellene foglalkoznia, hogy csökkentse függőségét az amerikai gyártóktól. A kontinens digitális infrastruktúrájának 70%-át három nagy amerikai vállalat, az Amazon, a Microsoft és a Google uralja, míg a legnagyobb európai szolgáltató csupán 2%-kal bír. Célzott programok, mint az EuroStack, mely az európai digitális szuverenitás megteremtésére összpontosít, viszont segíthetnek a helyzet javításában. A terv magában foglal egy 300 milliárd eurós európai technológiai alap létrehozását is, amely a mesterséges intelligenciához, illetve a digitális platformok fejlődéséhez nyújtana támogatást.

A helyzet sürgető, hiszen az európai országoknak döntenie kell arról, hogyan védekeznek az amerikai techóriások dominanciájával szemben. Franciarország közel 110 milliárd eurót kíván fordítani a mesterséges intelligencia fejlesztésére, helyi adatközpontok létrehozására, hogy csökkentse függőségét az amerikai felhőszolgáltatásoktól.

Míg a műszaki szempontból Európa lemaradása nyomasztó, az MI terén kínálkoznak lehetőségek az alternatív fejlesztésre. Új közép- és európai cégek, mint a francia Mistral, láthatóan kitűnnek a gyorsabban fejlődő amerikai vállalatok mellett. A jövő zenéje, hogy Európa képes lesz-e felzárkózni a digitális innovációban, és létrehozhatja-e saját digitális főnixmadarát.