Dunavecsén a Schneider Electric megnyitotta ötödik magyarországi gyárát, amely az elektromos és digitális megoldások iránti növekvő kereslet kielégítésére törekszik. De mit is jelent ez pontosan a jövő energiakínálatára nézve?

Az új üzem az egyik legnagyobb egyedi gyártóüzem Európában, és itt készül az SF6-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezés, az RM AirSeT, amely a környezettudatosság jegyében készült. A kén-hexafluorid (SF6) évtizedek óta használatos, de rendkívül káros a globális felmelegedés szempontjából, hiszen GWP-je (globális felmelegedési potenciál) 25 ezer alkalommal nagyobb, mint a szén-dioxidé.

Az RM AirSeT tiszta levegőt alkalmaz, így jelentősen csökkenti a karbonlábnyomot, miközben megőrzi a megbízhatóságot és a teljesítményt. Az új technológia megfelel a szigorú európai előírásoknak, amelyek a környezetvédelem szempontjából nélkülözhetetlenek.

Magyarország 2030-ra 30%-ra tervezi növelni a megújuló energiaforrások arányát, de ehhez nemcsak az új technológiákra van szükség, hanem a hagyományos rendszerek korszerűsítésére és az energiahatékonyság fokozására is. A Schneider Electric célja a villamosítás, digitalizálás és automatizálás révén a fenntarthatóság előmozdítása, mivel a villamos energia kulcsfontosságú a szén-dioxid-mentesítéshez.

A cikk szerint az adatközpontok energiafogyasztása 2030-ra a jelenlegi 2%-ról 4%-ra emelkedhet a mesterséges intelligencia és a nagy nyelvi modellek iránti kereslet növekedésével. Ez nagyjából Japán éves energiafogyasztásának megfelelő mennyiséget jelent. A világ energiaigénye tehát sürgős reformokat kíván, hogy megkönnyítse az adásképességet és a fenntarthatóságot.

A Schneider Electric már most is aktívan dolgozik a energetikai infrastruktúrák korszerűsítésén, új megoldásokat kínálva a hatékonyabb energiamenedzsment érdekében. Manapság a digitális épület- és energiagazdálkodási rendszerek használatával akár 70%-kal csökkenthető az irodaházak CO2-kibocsátása.

Például a szegedi Cédrus Lakópark saját geotermikus rendszerrel rendelkezik, ami nemcsak a fenntarthatóságot növeli, hanem több mint 30%-os energiamegtakarítást is eredményez a lakók számára. A grenoble-i IntenCity pedig példát mutat az energiagazdálkodás átalakítására. Az EcoStruxure megoldások révén az épületek fogyasztásának csökkentése és a megújuló energiaforrások integrálása vált a cél, hogy a jövő fenntarthatóbb legyen.

A kihívás azonban óriási. Az új technológiák bevezetése mellett a meglévő rendszerek korszerűsítése is elengedhetetlen, hogy a magas energiaigényű folyamatok, mint például az AI által generált adatok kezelése ne terhelje túl a már meglévő energia-infrastruktúrát. A Schneider Electric partnerei számára nemcsak a modernizálás, hanem az AI alkalmazásának bevezetése is fontos, hiszen a mesterséges intelligencia segíthet a hatékonyság fokozásában és a költségek csökkentésében is.

Végső soron a fenntartható fejlődés érdekében megkerülhetetlen, hogy az ipar, az energiaigényes szektor és a digitális fejlődés kéz a kézben járjon. Az, hogy 2030-ra hogyan sikerül teljesíteni ezeket a célkitűzéseket, az nemcsak a vállalatok felelőssége, hanem társadalmi és kormányzati összefogás is szükséges ehhez!