Az életkorunk mellett létezik egy másik fogalom, a biológiai kor is, amely a sejtek és szövetek állapotát tükrözi, azaz a test öregedésének mértékét. Ennek megismerésével képesek vagyunk meghatározni a különböző betegségek kialakulásának kockázatait, valamint személyre szabni a kezeléseket. Számos kutatás már zajlik ezen a területen, sokak figyelmét felkeltette a tavaly bemutatott HAM-index (Healthy Aging Metabolic), amely 68%-os pontossággal képes meghatározni a biológiai életkort.

Egy új módszer kidolgozása folyamatban van, amely lehetővé teszi a biológiai kor gyors és egyszerű megállapítását vénás vérvizsgálat által. E teszt segítségével a fiatalabb korosztályok, például a harmincévesek is felmérhetik biológiai korukat, lehetőséget adva ezzel arra, hogy időben változtassanak életmódjukon, például alvási és testmozgási szokásaikon, így lassítva az öregedést.

A biológiai életkor mérése jelentős, hiszen különböző emberek, akik azonos kronológiai életkorral bírnak, eltérő biológiai korral rendelkezhetnek. Ezt a mérést többnyire DNS-metilációval végzik, amely a gének sejtszintű megjelenésének változását figyeli. Az agy esetében azonban a vérellátás védelme miatt, a vér-agy gát nem engedi át a vérsejteket, így a mérések nehézkesek.

Érdekes, hogy egy korábbi kutatás során kiderült, az agy 22 éves korig fejlődik a legtovább, majd 27 éves kor környékén kezdődik a lassú hanyatlás – csökken a gondolkodás sebessége és a vizuális képességek is. Az emlékezés romlása 37 éves kor környékén érkezik, de az általános műveltség 60 éves korig folyamatosan növelhető. Az amerikai Virginiai Egyetem kutatói 2000 embert vizsgáltak meg hét éven keresztül, hogy pontos információkat nyújtsanak az agyi fejlődésről.

A legújabb felfedezés a Dél-Kaliforniai Egyetem kutatócsapata által végzett nem invazív kutatásokból származik, ahol az MRI-vizsgálatok és a mesterséges intelligencia (MI) összevonásával új módszereket dolgoztak ki. A kutatók több ezer MRI felvétel elemzésével egy olyan adatbázist alkottak, amely az agy biológiai korának meghatározására szolgál. A mesterséges intelligencia képes volt megmutatni az agy életkorát, azonban az öregedés ütemét továbbra sem tudja előre jelezni, ahogyan azt sem, mi várható a jövőben.

Az elkövetkezendő lépéseik között szerepel, hogy egy háromdimenziós, általánosításokon alapuló neurális hálózatot fejlesztenek ki, amely képes azonosítani azokat az agyi zónákat, amelyek gyorsabb öregedést mutatnak. Ezen a modellen 104 egészséges és 140 Alzheimer-kóros betegen tesztelték az öregedési folyamatokat, és megállapították, hogy az agy öregedési sebessége szoros kapcsolatban áll a kognitív funkciókkal. Az MI nyomon tudja követni a kognitív hanyatlás korai jeleit, és mivel pontos előrejelzéseket tud adni a betegségek lefolyásáról, segítheti az orvosokat a legjobb kezelések kiválasztásában.

Ez a felfedezés nemcsak az orvostudományban jelentős, hanem a középkorú és idősebb emberek életminőségének javításához is hozzájárulhat, mivel lehetőséget biztosít a tudatos életmódbeli változtatásokra. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a genetika, a környezet és az életmód mind befolyásolják az agy öregedését, így a jövő egészségügyi megoldásai egyre inkább személyre szabottak lehetnek.