Nemrégiben jelent meg a Sodródásból feljebb lépés: tudásalapú versenyképesség című könyv, amelyben a szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy sokan olyan helyzetbe sodródnak, ami nem a vágyott jövőjüket tükrözi. A könyvben a családi döntések és a társadalmi mobilitás összefüggéseiről van szó.

A tudományos keretek között arra kérjük az olvasókat, hogy közelítsenek a családok sorsán keresztül az ország választási lehetőségeihez. A történelem tükrében mindig van lehetőség a felemelkedésre, azonban ennek feltétele a kockázatvállalás. Például Romsics Ignác, aki parasztcsaládban született, ellenállt annak, hogy kőműves legyen, inkább a tanulmányait választotta, így végül Magyarország egyik legismertebb történésze lett. Ez a történet megmutatja, milyen fontos kihívások elé állít minket a múlt, és hogyan lehet a helyzetünkön változtatni.

A könyvben említik, hogy magyarországon a rendszerváltás óta sokan elhitték, hogy csak a fejlődő országok fejlesztésére kell támaszkodnunk. E helyett a fejlődés záloga az lehet, ha mi magunk vállalunk kockázatot és kezdeményezünk. A magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit tehát nem elég drámaian megragadnunk, hanem tudatosan irányítanunk is kell.

A könyv felveti, hogy jelenleg sok területen beragadtunk az alacsony hozamú, összeszerelő gazdaságba, ahol a fejlesztés és piacszerzés helyett inkább a munkaerő költségcsökkentés dominál. Ennek következtében a magyar gazdaság nem tud feljebb lépni a szakképzetlen, alacsony jövedelmű munkák szintjén. Az elmúlt 35 év alatt bár sokat fejlődtünk, a jövedelmezőség növekedése nem követi a termelékenységét.

A könyvben amellett érvelnek, hogy ha a magyar családok jobban tudnák irányítani a jövőjüket és a tudásukkal innovatív vállalatok által versenyképes tudásalapú gazdaságot hoznának létre, akkor a következő generáció számára sokkal kedvezőbb gazdasági környezetet teremtenének. Az innováció, a kutatás-fejlesztés és az iskolarendszer fejlesztése elengedhetetlen a jövő generáció számára, amely a változó gazdasági környezethez alkalmazkodni tud.

Tehát bár a múltban tapasztalt állami támogatás szükséges volt, az igazi áttörést a tudásra való fókuszálás hozza el, ahol a helyi vállalatok együttműködése és tudatos fejlesztése hozhat tartós versenyelőnyt a magyar gazdaság számára. Az állami erőfeszítések mellett fontos, hogy a fiatalok kreativitását és vállalkozói szellemét is támogassuk.