Mérhetetlen károk a hazai állattenyésztésben

A ragadós száj- és körömfájás vírus már több tízmilliárd forintos kárt okozott a hazai állattenyésztőknek. A legújabb kitörést április 17-én észlelték egy rábapordányi tehenészetben, amelyet megelőzően négy másik telepen is megjelent Győr-Moson-Sopron megyében. A betegség márciustól április elejéig terjedt el Kisbajcson, Levélen, Darnózselin és Dunakilitin.

Mérlegelni kell a következményeket

Több mint 9100 szarvasmarhát és 7300 sertést kellett levágni. Egyedül Kisbajcson a felszámolt állomány értéke 4,5 milliárd forintra rúgott, de további négy telepet is érintettek a járvány következményei. 'A helyszíneken megsemmisült a takarmánybázis, az eszközök, ráadásul a telepeknek bevételük sincs, miközben a dolgozók bérét is ki kell fizetni' - nyilatkozta Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke.

Gyanú a vírus forrásáról

Nagy István agrárminiszter is hangsúlyozta, hogy gyaníthatóan valamilyen szándékos kártevő módosította a környezetünket. 'Nem zárhatjuk ki, hogy a vírus külső behatással került a területünkre, de az is lehetséges, hogy valaki szándékosan hozta be' - tette hozzá, utalva a szomszédos országokban tapasztalt hasonló esetekre.

Feszültség az állattenyésztők között

Az áprilisi esetek után újabb, kitörésmentes időszakra lenne szükség, amelyet legkésőbb május 31-ig be kell tartani a marha- és kiskérődző állattelepeken. Wagenhoffer Zsombor bízik abban, hogy ha ezen a hétvégén túl vagyunk, és a következő héten sincs újabb kitörés, akkor végre fellélegezhetünk.

Lehetséges következmények a piacokon

Ha a helyzet május 31. után is stabil marad, akkor a helyreállítás is lehetséges, de a piacokat érdemes körültekintően megvizsgálni, különös tekintettel a környező EU-tagállamokra, mint Ausztria, Lengyelország, Csehország, Horvátország, Szlovákia és Románia, akik több esetben is korlátozó intézkedéseket vezettek be Magyarországgal szemben, ami az Európai Bizottság szerint érdemtelen.