Az elmúlt években a virtuális valóság (VR) technológiája forradalmi változásokat hozott az orvostudomány különböző területein. Az orvosképzéstől kezdve a fájdalomcsillapításon át egészen az otthoni fizioterápiáig messzemenően bizonyította hatékonyságát. Most azonban a kutatók egy új dimenzióba lépnek: az Alzheimer-kór korai diagnosztizálásába.

Jelenleg az Alzheimer-kór azonosítása drága és bonyolult eljárás, ami agyi képalkotó vizsgálatokból, vérvizsgálatokból és más neuropszichológiai tesztelési módszerekből áll. Az orvosoknak gyakran különböző közvetett módszerekhez kell folyamodniuk a kognitív hanyatlás mértékének meghatározása érdekében, mivel nincs egyetlen, minden kétséget kizáró biomarker.

A kutatók most arra keresik a választ, hogy a VR-alapú tesztek hogyan segíthetnek az Alzheimer-kór egyik korai tünetének, a térbeli memória romlásának feltérképezésében. A betegséghez kapcsolódó fehérjék felhalmozódása hatással van a memóriára és a tájékozódási képességekre, különösen az allokentrikus navigációra.

A kutatócsoport a plazma Aβ42/Aβ40 és pTau217 fehérjékre összpontosított, hogy megnézzék, ezek miként befolyásolják a tárgyak térbeli elhelyezkedésének megjegyzését. A résztvevők közel egy tucat virtuális nappaliban rögzítették a tárgyak helyét, és az eredmények egyértelmű összefüggéseket mutattak a kognitív állapotok és a memória teljesítménye között.

Az idősebb felnőttek, valamint az enyhe kognitív károsodásban (MCI) szenvedők gyengébben teljesítettek a memóriaalapú feladatokban, míg az Alzheimer-kóros betegek sokkal nagyobb nehézségekbe ütköztek tárgyak helyének felidézésében.

Tammy Tran, a kutatás egyik vezetője a Cognitive Neuroscience Society éves konferenciáján hangsúlyozta, hogy a fiatal és idősebb felnőttek között is észlelhetők eltérések a térbeli memória feladatokban. Az Alzheimer-kór korai szakaszában szenvedők kognitív teljesítménye jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoporttól.

A kutatók fejlesztettek egy olyan VR-eszközt, amely fej- és szemkövető szenzorokkal van ellátva, hasonlóan a legújabb Apple Vision Pro és Meta Orion okosszemüvegekhez. Az egészséges felnőttek virtuális folyosókon és elrejtett jelzőpontok megtalálásában vettek részt, és az eredmények alapján a navigációs képességek jelentősen eltértek a különböző korcsoportok között.

Manu Madhav, a projekt egyik vezetője hozzátette, hogy a tesztek továbbfejlesztésével pontosabb képet nyerhetnek az Alzheimer-kór első jeleiről: "A különböző nehézségi szintek várhatóan kiemelik az eltéréseket a fiatal és idősebb résztvevők, valamint az idősebb, de még egészséges felnőttek és Alzheimer-kóros betegek között."

Céljuk, hogy a VR-t ne invazív, mégis rendkívül pontos diagnosztikai eszközként alkalmazzák, lehetővé téve az Alzheimer-kór korai felismerését és a kognitív hanyatlás hosszú távú monitorozását. Ezek az innovatív technológiák reményt adhatnak a betegség korai észlelésére, valamint a terápiás beavatkozások időben történő elindítására. Az Alzheimer-kór harca új fejezetéhez érkezhetünk, ami a virtuális valóság továbbfejlesztésével elérhető közelségbe kerülhet!