Abu Mohamed al-Goláni, a szíriai dzsihadista csoport, a Szíriai Felszabadításpolitikai Bizottság (Hajat Tahrir as-Sám – HTS) vezetője, a CNN-nek adott interjút csütörtökön. A Bassár el-Aszad elnök egykori ellenzékének nevezhető HTS visszaszorult Szíria északnyugati részére, miután Aszad orosz és iráni támogatással sikerült megtartania az ország területének közel kétharmadát. Azonban az elmúlt héten a HTS és szövetséges milíciáik jelentős támadásokat indítottak, elsősorban déli irányba, Damaszkusz, a főváros irányába terjeszkedve, milliós városokat elfoglalva minimális harccal.

Goláni hangsúlyozta, hogy a céljuk Bassár el-Aszad rezsimjének megdöntése. Kifejtette, hogy ha a rezsim megbukik, akkor nem lesz szükség a külföldi csapatok ott tartózkodására Szíriában. A HTS vezetője szerint Szíria egy olyan kormányzati rendszert érdemel, ahol nem egyetlen ember hoz önkényes döntéseket. "Amikor célkitűzésekről beszélünk, a forradalom célja továbbra is a rezsim megdöntése. Jogunk van arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközt felhasználjunk e cél elérése érdekében" – mondta Goláni.

A helyzet Szíriában egyre feszültebbé válik, hiszen a szíriai lázadók nemcsak Aleppóban indítottak nagyszabású támadást, hanem a Hamá város körüli területeket is megpróbálják ellenőrzésük alá vonni. Az elmúlt napokban a felkelők sikeresen elfoglalták Aleppo jelentős részeit, ahonnan a kormányerők kivonultak, ami súlyos csapást jelentett Aszad hatalmának. Goláni elmondta, hogy a HTS célja egy nép által választott tanácsra épülő kormány létrehozása, amely végre valódi politikai változást hozhat Szíriában.

Az Egyesült Államok és más nyugati országok a HTS-t külpolitikai fenyegetésként kezelték, és az ENSZ nyilvántartása szerint a csoportot terrorista szervezetként tartják számon. Ennek ellenére Goláni hangsúlyozta, hogy a HTS nem azonosítható az al-Kaidával, mivel saját magatartásuk sokkal mérsékeltebb, és a civilekkel szembeni erőszakos cselekedetekben való részvételt is tagadta.

A szíriai háború hátterében a nemzetközi politikai ambíciók is állnak, ahol Oroszország és Irán folyamatosan támogatják Aszad rezsimjét, míg a nyugati hatalmak és a szomszédos országok a lázadók támogatására összpontosítanak. Mindezek mellett Szíria jövője továbbra is bizonytalan, és a felkelők által pletykált előnyök ellenére is folyamatos harcok várhatóak az ország területén.