Török Zoltán, a neves természetfilm rendező, aki a 'Vadlovak – Hortobágyi mese' és a 'Vad Magyarország' alkotójaként vált ismertté, 15 éve költözött családjával Svédországba. Azóta nemcsak turistaként, hanem filmes alkotóként is felfedezte az országot, és saját szemével látta a klímaváltozás hatásainak drámaiságát. E tapasztalatait ültette át új természetfilmjébe, amely 'Változó vadon – Az én Észak' címmel debütált az Uránia moziban.

A filmben leírja, hogyan változott Svédország klímája az évek során. Amikor érkeztek, a Balti-tenger Stockholm környékén még rendszeresen befagyott télen, ám az utóbbi évtizedekben ez a jelenség eltűnt. Ez nagy csapást jelentett a káposztafókák számára, akik a tavaszi párzási időszakban rendkívül stresszes helyzetbe kerülnek a fokozódó népsűrűség miatt, ami a betegségek terjedéséhez járul hozzá. A film bemutatja, hogy a gyorsan felmelegedő tavak még több szén-dioxidot és metánt szabadítanak fel, ezzel tovább súlyosbítva a globális felmelegedést.

Svédország északi területein a rénszarvaspásztoroknak egyre északabbra kell vonulniuk állataikkal, mivel sok helyen már télen is eső esik. A melegedés a sarkköri életformákra is hatással van, melyek között az étkezési szokások változása is megfigyelhető. Az eredeti, érintetlen táj megtartása érdekében a svéd kormány erőfeszítéseket tett, de a természeti értékek drámai mértékben csökkennek, a filmben bemutatott példa egy 1910-es fotó, amelyen még hóborította hegyek láthatók.

A rendező hangsúlyozza, hogy Svédország hiába tűnik a klímavédelem élharcosának, valójában súlyos problémák állnak fenn, például a 250 gleccserük folyamatos olvadása miatt. Török Zoltán azt is elmondta, hogy a Balti-tenger a világ legszennyezettebb tengerei közé tartozik, ahol a túlhorgászat tovább rontja a természet állapotát.

A film középpontjában álló klímaváltozás mellett Török Zoltán nem feledkezett meg a természetvédelmi sikerekről sem, mint például a sarki róka populációnak a megmentése, amely 25 évvel ezelőtt csökkent, de sikeres etetési programoknak köszönhetően ma már többszörös számú. E sikerek mellett a film bemutatja a svéd természetfilmesek kihívásait is, és figyelmeztet, hogy az emberek előtt álló feladatok mennyire sürgetővé váltak.

A vetítést követően Török Zoltán közönségtalálkozót tartott, ahol hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás ellenére Svédországban is számos területet érintenek környezeti kérdések. A legnagyobb meglepetés talán az, hogy a zöld álcát viselő ország valójában komoly természetvédelmi problémákkal küzd, amelyekre a társadalomnak reagálnia kell. Eddig sokan úgy gondolták, hogy Svédország a természetvédelmi erőfeszítések éllovasa, de most kiderült, hogy e dicsőség mögött rengeteg problémával kell szembenézniük, és el kell gondolkodniuk a jövőről.

Török Zoltán filmje tehát nemcsak figyelemfelkeltő képsorokat tartalmaz, hanem egy sürgető üzenetet is közvetít arról, hogy miért fontos foglalkoznunk Földünk állapotával. Miért fontos, hogy a zöld álca mögött valódi cselekvés történjen? Mert a következő generáció jövője forog kockán.