Kezdjük a végén, a Törökvész út és Tövis utca sarkán álló Kapisztrán Szent János ferences templomnál. Ennek az egyszerű, mégis lenyűgöző épületnek, amely a Pennsylvania állambeli Doylestown közösségi központ brutalista kápolnájához hasonlítható, állítólag a filmvászonról jól ismert, Adrian Brody által életre keltett Tóth László/László Tóth tervezett templomja lehetett az előképe.

A Rózsadomb epicentrumában 1948 januárjában fogalmazódott meg a templom építésének gondolata P. Gábris Grácián plébános atya fejében. Mivel a főváros értesítette a plébániát, hogy az Áldás Utcai Általános Iskola tornatermében megszűnt a vasárnapi misézés, a plébános munkatársai elindultak keresni egy helyszínt, és találtak egy szép telket a Törökvész utcán, amely Herczeg Ferenc íróé volt.

Az ingatlan eredeti eladója kijelentette, hogy magánszemélynek nem adja el, de az egyháznak szívesen odaadja négyszögölenként 80 forintért. Amikor azonban megtudta, hogy templomot akarnak építeni a telkén, sikerült lealkudnia az árat négyszögölenként 60 forintra. Ezek az alkufolyamatok különlegesek voltak, de az igazi izgalom még csak ezután következett.

A templom megtervezésével Sáy-Halász Antal építészmérnököt bízták meg. Az építkezés rohammunkával indult, mivel a kommunista diktatúra egyre erősödött, és 1949 július 10-én, mindössze tíz hónappal az első kapavágás után szentelték fel a templomot.

Mindezeket Merker Dávid lebilincselő előadásából tudjuk. Ő a Hosszúlépés városi séta-szervező cég ügyvezetője, és a város történetének elkötelezett kutatója. Dávid a Rózsadomb lankáin, a már sokak által díjazott A brutalista című film nyomán kalauzolja a résztvevőket, közben megmutatva a magyar Bauhaus és modernizmus remekeit.

A Rózsadomb villáit tervező neves építészek, mint Moholy-Nagy László és Breuer Marcell, a Bauhaus műhelyében pallérozódtak, és a modernista fejlődés irányvonalát képviselték. A Rózsadombon azonban noha sok tehetség dolgozott, Breuer Marcell nem hagyott magának nyomot a hazai építészetben; a művei többnyire Amerikában vannak.

A Rózsadomb temploma különleges, mivel nincsenek oldalsó ablakaik, a fény az üvegtetőn keresztül érkezik. Egyedi építészeti megoldásai révén igazi érdekességgé vált, és a filmben is visszaköszön a brutalista kápolna formai világa.

A templom falait gyönyörű freskók díszítik, a Római iskola legjobbjainak munkáiból. A helyszín magával ragadó atmoszférája minden misén megtelik hívőkkel. A templom varázslatos miliője igazi lelki felfrissülést nyújt a látogatóknak.

A Rózsadomb egyéb villái is elbűvölő történetekkel bírnak. Az olyan épületek, mint a Sarolta utcai villa, számos híres és tehetséges művész otthonául szolgáltak a múltban. A villa jelenlegi tulajdonosa, Boros Tamás, szintén hozzájárult a hely régi értékeinek megőrzéséhez, miközben a múltat a jelennel ötvözi.

A Belsőépítészettől a Bauhaus örökségéig, a Rózsadomb több évtizeden át vonzotta a legnagyobb tehetségeket, és a mai napig lenyűgöző inspirációs forrást jelent az építészet iránt érdeklődők számára.

Az Rózsadombon tett séta stílusos időutazás, amely nemcsak a múlt csillagait eleveníti fel, hanem a jövő építészeire is hatással van.