Világ

A nagyhatalmak harcban állnak: Ukrajna háborúja az ENSZ előtt

2024-09-25

Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára tegnapi rendkívüli ülésén sürgette az ukrajnai béketörekvések fokozottabb támogatását, hangsúlyozva a "igazságos, átfogó és tartós" béke fontosságát. A portugál diplomata kiemelte, hogy ha van politikai akarat, az előrelépés lehetséges, erre példa a fekete-tengeri gabonaszállítmányokkal kapcsolatos korábbi megállapodás és az orosz-ukrán hadifogolycsere.

A tanácskozáson Robert Golob, Szlovénia miniszterelnöke hangsúlyozta, hogy a világ legerősebb nemzetei együttes felelősséggel bírnak a globális béke és biztonság védelmében, és sajnálja, hogy évtizedek óta nem sikerült lépéseket tenni a legkiterjedtebb konvencionális háború megoldására.

Vaszilij Nebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete a nyugati tagokat azzal vádolta, hogy mérgezik a hangulatot, és azt állította, hogy az ülés célja Zelenszkij ukrán elnök bemutatása a Biztonsági Tanács előtt. Az ukrán elnök azt válaszolta, hogy a háború nem csak tárgyalásokkal csillapítható, hanem Oroszországot békekötelezettségek teljesítésére kell kényszeríteni. Zelenszkij most az Egyesült Államokban tartózkodik, ahol bemutatja „ukrán győzelmi tervét” a politikai vezetőknek.

Az ülésen Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere figyelmeztetett, hogy nemcsak Irán és Észak-Korea, hanem Kína is Oroszország oldalán áll, főleg technikai és hadiipari támogatással. A miniszter megerősítette az Egyesült Államok elköteleződését a tartós béke mellett, figyelembe véve Ukrajna szuverenitását és függetlenségét.

A tanácskozáson Szíjjártó Péter magyar külügyminiszter is felszólalt, hangsúlyozva, hogy a békére sürgősen szükség van, hogy elkerüljük a további pusztítást a szomszédos országban. Figyelmeztetett az Ukrajnában élő jelentős számú magyar közösség helyzetére is, amelyek biztonságát a konfliktus közvetlenül veszélyezteti. Szíjjártó hangsúlyozta, hogy az eddigi lépések, mint a fegyverszállítások, nem segítettek a háború befejezésében.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését Franciaország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Dél-Korea, Japán és Málta kezdeményezte, hogy megvitassák Ukrajna helyzetét. Mindezek figyelembevételével egyértelmű, hogy a globális hatalmak mind különböző módon, de egyformán érintettek a konfliktus alakulásában.