Európában és világszerte az elmúlt években a nacionalista politikai erők népszerűségük növekedését tapasztalják, amelyek nemcsak az elitellenesség és a populizmus jelszavait hirdetik, hanem a nemzeti értékek és kultúrák védelmére is nagymértékben támaszkodnak. Az adott nemzet több száz vagy ezer éves történelmét említve feszítik a jelenlegi politikai kereteket, és sokan hivatkoznak arra, hogy a modern állam kialakulásával újraértelmezett nemzeti identitásra van szükség.

A modern állam kialakulását, a nemzet fogalmát és a nemzetállamok létrejöttét a történészek a 17-19. századra datálják, azonban a szuverenitás kérdése sokkal bonyolultabb annál, mint gondolnánk. Az állami szuverenitást jellemzően a 1648-as vesztfáliai békéhez kötik, amely a harmincéves háború alatt történt eseményeket követően kialakította a modern államrendszer alapelveit.

A vesztfáliai béke által megteremtett rend egyik legnagyobb újítása, hogy elismerte az államok területi határait és a szuverenitás elvét. Ez a változás azonban nem mindenhol volt zökkenőmentes, hiszen az állam mint intézmény jellemzően különböző etnikai, vallási és kulturális háttérrel rendelkező csoportokat ölelt fel, amelyek sok esetben ellentmondásos helyzeteket teremtettek.

A nemzetállamok kialakulásának hátterében számos különféle elmélet áll. Ernest Gellner szerint például a nacionalizmus és a nemzetállam a gazdasági modernizációval, különösen az iparosodással függ össze. Az ipari termelés növekedése és a társadalmi mobilitás igénye szükségessé tette a közoktatást és a standardizált nyelvhasználatot, ami hozzájárult a homogén 'nemzeti' kultúrák kialakulásához.

Benedict Anderson elméletei szerint a nacionalizmus fejlődése szoros összefüggésben áll a nyomtatás terjedésével. A nyomtatott sajtó elterjedése új kulturális közösségeket alakított ki, amelyek már nem egyéni kapcsolatokon, hanem közös kultúrákon és narratívákon alapultak. Anderson ezt az elképzelt közösségek kialakulásaként írja le, ahol a nemzet tagjait az összetartozás érzése fűzi össze, függetlenül attól, hogy milyen társadalmi státusszal rendelkeznek.

De mi valóban a modern nemzetállam szerepe a globalizálódó világban? Az elemzők egyre inkább úgy vélik, hogy a nemzetállami keretek fenntartása nem lehet tartós egy olyan világban, ahol a határok egyre inkább átláthatatlanná válnak. Egyre több szakértő figyelmeztet arra, hogy a szuverenitás fogalma, ahogy azt a hagyományos tankönyvekben tanítják, már nem életképes a modern globális kihívásokkal szemben.

A nemzetállamok tehát nem csupán politikai egységekként, hanem bonyolult, sokszínű és gyakran konfliktusokkal terhelt közösségekként léteznek, ahol a tradíciók, a modernizáció és a globalizáció hatásai folyamatosan formálják identitásunkat az egyre inkább összekapcsolódó világban. Vajon tudunk-e alkalmazkodni ehhez az új világhoz, vagy a nacionalizmus visszatérése továbbra is egyre népszerűbb válasz lesz a globalizáció kihívásaira?