A mesterséges intelligencia már régóta nem csupán az adatfeldolgozásban játszik szerepet: képes könyveket írni, fordítani, szerkeszteni és akár illusztrálni is. A nemzetközi könyvkiadók egyre több olyan kéziratot kapnak, amelyeket részben vagy egészben MI ír, és bár ezek még nem tökéletesek, jóval színvonalasabbak a korábbiaknál. A japán Rie Kudan nemrégiben elnyerte hazája rangos irodalmi díját, majd nyilvánosságra hozta, hogy a műve jelentős részét a ChatGPT generálta. Magyarországon az Athenaeum Kiadó volt az első, amelyik MI általi illusztrációval ellátott könyvet adott ki. A szerző, Vámos Miklós büszkén hirdette, hogy új utakat tör fel, ám sokan attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia elveheti a grafikusok és más kreatív ipari szereplők megélhetését. A szabályozás tehát elengedhetetlen.

A kiadónál, ahol dolgozom, természetesen használják a mesterséges intelligencia által támogatott technológiákat, például grafikai tervezés vagy borítókészítés során, amennyiben a nemzetközi szerződések megengedik. Az új szabályok alapján azonban már nem lehet teljes egészében MI-t alkalmazni könyvek esetén, legyen szó műfordításról vagy grafikai illusztrálásról. Ez a helyzet megnehezíti a fordítók és grafikusok munkáját, és új kihívásokat állít elénk. Dian Viktória, egy közelmúltbeli beszélgetés során hangsúlyozta, hogy a nemzetközi normák szigorúbbá váltak a mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozóan.

Szertics Gergely legújabb könyvében, amely a mesterséges intelligenciával kapcsolatos félelmekre épít, kifejti, hogy a teknologiához való viszonyulásunkat újra kellene gondolnunk. Szerinte túl sokat beszélünk arról, hogy hol tart az MI, miközben a valós fejlesztések és lehetőségek éppen csak az ajtón kopogtatnak. Megelőzhetjük a félelmeket, ha közelebb lépünk a technológiához, próbáljuk megérteni a működését, mintha ez egy új korra nyíló kapu lenne.

A jövőben az MI képes lehet olyan szintű műfordításra, amely meghaladja az emberi képességeket. Nem tudjuk, hogy mindez két hónap vagy öt év múlva következik-e be, de egy biztos: ha nem figyelünk a sebességre és a fejlődés irányaira, sok minden kicsúszhat a kezünkből. Fontos, hogy újraértelmezzük az alkotás folyamatát, ahogy ezt Kellerwessel Klaus is szépen kifejti egy MI-ről írt esszéjében. A költő-szociálpszichológus, aki személyesen nem használt MI-t a szépírói munkásságában, sőt drámaírói feladataiban sem, de a mindennapi élet más területein hatékonyan alkalmazza. Kellerwessel attól való izgalmát hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia valójában a mi intelligenciánk kiterjesztése, ami megkérdőjelezi az élet minden aspektusát.

A könyves világ is jelentős változásokon megy keresztül, és a jövő írói talán új utakat fedeznek fel ezáltal. Az új technológia óriási potenciált rejt magában, hogy felfrissítse a klasszikus irodalmat, és talán még jobban összeolvasztja a különböző műfajokat. Ezen kívül, az új trendek között ott található a digitális olvasási lehetőségek előtérbe kerülése is, amit például Schoblocher Barbara is képvisel, aki a különböző olvasási formákat és élményeket is megosztja.