Meddig ingyen? A magyar filmipar új dilemmái

A Nemzeti Filmintézet (NFI) legutóbbi stúdiókomplexumának avatóján Orbán Viktor megjegyzései egy új korszakot sejtettek: „Végre eljutottunk arra a pontra, hogy állami támogatás nélkül is készülnek filmsikerek.” Míg az NFI pénzügyi támogatással bíró filmjei közül sok csúnyán elhasalt, a független produkciók több mint 589 ezer nézőt vonzottak, míg az NFI filmjeit csupán 561 ezer. A kérdés azonban, hogy a független filmszakma hogyan tud megélni, ha az alkotók többsége ingyen dolgozik.

Ingyenmunka: Szerelemből vagy szükségből?

Herendi Gábor filmrendező a közelmúltban élesen bírálta a helyzetet, kijelentve, hogy „abszurd, hogy a magyar filmipar legjobbjai is ingyenes körülmények között próbálnak sikereket elérni.” Szerinte a független filmek létrejötte nem csupán a kreativitás mércéje, hanem egy kényszerhelyzet is.

A független és az ingyenfilm közötti határvonal

Ma a független film fogalmának jelentése megkérdőjeleződött. A függetlenség jelenleg nem választás, hanem a rendszer kényszerítő hatása. Főként nem a nagy stúdiók, hanem a kormányzati támogatások elutasítása jelenti a távolságot, így eljutva a „no budget” vagy akár az „ingyenes” filmekig, ahol a költségek minimálisra csökkentek.

Vannak még remények?

Az NFI támogatásának hiánya nem mindig a teljes anyagi kiürülést jelenti. A független producerek külföldi forrásokhoz is nyúlnak, de jellemzően ezek megszerzése már-már lehetetlen. A „Magyarászat mindenre”, egy 35 millió forintos költségvetésű film például a hazai és nemzetközi források szűkösségében készült.

A helyzet 2024-re még kilátástalanabbnak tűnik, a hazai filmek alig tudják majd felvenni a versenyt a nagy költségvetésű európai produkciókkal. Az NFI költségtámogatása stagnál, így azok, akik a pénzügyeiket a filmes iparon kívül próbálják rendezi, többszöri ingyenmunkával is próbálnak dolgozni.

Társadalmi és szakmai kihívások

A filmipar hiteles, önkritikus középpontja mára eltolódott, a „szerelemből” való munkavégzés egyre inkább kényszerből történik. Dékány Barbara rendező is kifejtette: „Ezek az ingyenmunkák egyszer működnek, de többször nem lehet megcsinálni. A jóléti fórumok csökkentése miatt már a szakemberek is nehezen tudják érvényesíteni a terveiket.”

Sokan, akik a független szcénában dolgoznak, belefáradnak abba, hogy a film elkészítése közben kényszerpályák közötti döntésekre kényszerülnek. Mindez a filmes alkotás csökkenését, stagnálását eredményezheti.

A jövő? A technológiai fejlődés és az AI szerepe

A digitális eszközök, mint a mobiltelefonok és laptopok, demokratizálják a filmkészítést. Az internet sok tekintetben lehetőséget nyújt, de a kérdés továbbra is égető: fenntartható-e ez így? Muhi András producer figyelmeztet, hogy a következő évek váratlan kihívásokat hozhatnak, ezért a filmes közegnek lépni kell, ha nem szeretne csapdába kerülni.

A nyomott díjak és a versenyhelyzetek összességében nemcsak a rendezők, hanem a stábtagok életét is nehezítik. A jövő filmművészete azon múlik, hogyan tudják a szakemberek egyensúlyba hozni a kreativitást és a megélhetést.