Sverla Viktor, a Mol stratégiái igazgatója figyelmeztetett, hogy a szénhidrogének iránti kereslet a jövőben drámaian csökkeni fog. Az igény azonban nem fog egyik pillanatról a másikra eltűnni, ezért elengedhetetlen, hogy a zöldenergiára való átállás során ésszerű megoldásokat találjunk. Jelenleg sok esetben a fenntartható energiaforrások költségei jelentősen meghaladják a hagyományos energiahordozók árát. Ez komoly terhet rón azokra, akik a drágább megoldásokat választják, hiszen a végén valakinek meg kell fizetnie a plusz költségeket.

A zöldenergia-átmenet legnagyobb veszélye az, hogy ha a megoldások túl drágák lesznek, a társadalmi támogatást is elveszíthetjük, hangsúlyozza Sverla.

Ezért kulcsfontosságú a szabályozás szerepe. Szakértők szerint Európában túlságosan ambiciózusak a célok, és inkább ösztönző, mint büntető jellegű intézkedéseket kellene bevezetni. Ha a célok túl magasra vannak állítva, az extra bizonytalanságot visz a rendszerbe, tette hozzá Sverla.

Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária vezérigazgatója kiemelte, hogy 2030-ra a vállalat kereskedelmi portfóliójának 70%-át megújuló zöld energia fogja képezni. A napenergia szektorban figyelmeztetett: "A PV-piac folyamatosan telítődik, egyre több a határozott időszak, ami megnehezíti a hálózatra betermelő naperőművek telepítését."

A rendszerek számának növekedése hektikussá teszi a gáz- és áramszolgáltatók mindennapjait, hangsúlyozta Lantos Csaba, aki a "300 ezer erőmű országáról" beszélt. A szakemberek aggálya, hogy a volatilitás megöli a kiszámíthatóságot.

Nemzetközi összehasonlítás során Jamniczky kitért arra, hogy míg Magyarországon tavaly 265 negatív áras óra volt, addig Németországban 470 körüli. Továbbá, ha a 400 eurós MW-óra árakat nézzük, Magyarországon 145, míg Németországban csupán 35 órát regisztráltak. A 400 euró feletti napi ingadozások száma is aggasztó: Magyarországon 40 ilyen nap volt, míg Németországban csak 5.

Ez azt jelzi, hogy a német rendszer robosztusabb, és okosabban vannak eltolva a fogyasztási és termelési görbék.

Molnár Gábor, a MET Group üzletfejlesztési vezetője kiemelte, hogy a technológiai alkalmazások egyre integráltabbak lesznek, mivel a MET 415 MW nap- és szélenergia-kapacitással rendelkezik, és több mint 1 GW fejlesztés alatt áll 7 országban. A magyar napenergia-szektor telítődésével a MET más piacokon is terjeszkedik, mint Olaszország.

Horváth Gergely, az MVM Zöld Generáció vezérigazgatója arról beszélt, hogy a geotermikus energia irányába is nyitnak, és már 8 területen nyertek engedélyt, többek között Kiskunhalason. Az MVM az elmúlt évben jelentős növekedést könyvelhetett el, elérve az 1 TWh termelést. Fontos, hogy a napenergia területén még mindig sok kiaknázatlan lehetőség rejlik, és a vállalat a közeljövőben nem tervezi a diverzifikálást más megújuló energiaforrások irányába.

A magyar energiarendszer előtt álló kihívások és a jövő lehetőségei rengeteg izgalmas lehetőséget rejtenek, de a fenntartható fejlődés érdekében sürgős intézkedésekre van szükség.