Az MIT kutatói új tanulmányukban arra figyelmeztetnek, hogy a károsanyag-kibocsátás megváltoztatja a Föld körüli űrkörnyezetet, ami hosszú távon a műholdak működésére is negatív hatással lehet. A kutatás a Nature Sustainability című szaklapban jelent meg, és bemutatta, hogy a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátása a felső légkör zsugorodásához vezethet. Ez különösen aggasztó a termoszféra esetében, amely a mezoszféra és az exoszféra között helyezkedik el, 85 km-től körülbelül 500 km magasságig terjed, és ahol számos műhold és a Nemzetközi Űrállomás kering.

A kutatók előrejelzéseik szerint 2100-ra a legzsúfoltabb régiók teherbíró képessége 50-66%-kal csökkenhet az üvegházhatású gázok folytatólagos növekvő kibocsátása miatt. William Parker, a tanulmány első szerzője hangsúlyozta, hogy a légkör törékeny helyzetben van, mivel a klímaváltozás megzavarja a meglevő egyensúlyt. A műholdak számának jelentős növekedése a szélessávú internetet biztosító műholdak miatt különösen aggasztó, mivel ez túlzsúfolt pályákhoz és növekvő űrszeméthez vezethet.

A kutatók különböző szimulációkat végeztek, hogy megértsék a szén-dioxid kibocsátása által kiváltott hatásokat. A tervek szerint, ha folytatódik a globális felmelegedés, a Föld körüli pályák használhatósága csökkeni fog, ami a jövőbeli űrmissziók biztonságát is veszélyeztetheti. Mivel a légkör változása a rakétatechnológia fejlődését is befolyásolja, fontos, hogy a kutatók figyelemmel kísérjék a légkör állapotát és a műholdak pályáit.

A termoszféra magassági eloszlása természetes ciklusokat követ, ám a nap aktivitása és a környezeti szennyezés, mint a műholdak kibocsátása, hatással van arra, hogy a különböző rétegek hogyan reagálnak. A közelmúltban több mint 10 ezer működő műhold található alacsonyföld körüli pályákon, amelyek nélkül a Föld egyszerűen nem tudna működni a modern kor technológiai igényei miatt. Ezek az eszközök alapvető szolgáltatásokat nyújtanak, például internetet, navigációt és időjárás-előrejelzést.

Parker figyelmeztetett arra is, hogy például a SpaceX Starlink konstellációk révén a légkör már most is túltelítődött, míg a kiválóság kiadásainak folyamatos növelése a jövőbeli műholdak számára hatalmas problémákat okozhat.

Az MIT csapata hangsúlyozza, hogy a légkör és a műholdak közötti kölcsönhatások, valamint a jövőbeli balesetek elkerülése érdekében rendkívül fontos a károsanyag-kibocsátás csökkentése. Az éghajlatváltozás következményei nemcsak a Föld felszínén érezhetők, hanem a űrben is, és ezzel a kutatás a globális környezeti válság szempontjából is kritikus jelentőségű.

Az újabb tanulmányok és megfigyelések segíthetnek megismerni a problémákat és új megoldásokat találni, amelyek csökkenthetik az űrszemét mennyiségét, és megvédhetik a Föld körüli műholdakat a jövőbeli veszélyektől.