Tavaly egy életre szóló mélyrepülésen estek át az alapvető szántóföldi gabonák termelési mutatói, amelynek hatásait még sokáig érezhetjük. A becslések szerint 10-30%-os csökkenés következett be, összesen tizmilliós nagyságrendű terméskieséssel.

A 2023-as év már magában hordozta a folyamatos termésvárakozások és ingadozások problémáját, azonban a legrosszabb forgatókönyv az orosz mezőgazdaságban sajnos megvalósult. A 145 millió tonnára előrejelzett gabonatermésből 20 millió tonna hiányzik, ami drámai hatással volt az exportpiacra is. A várakozások szerint a következő szezonban 22-23 millió tonnával kevesebb gabonát szállíthatnak ki, mint korábban.

Bár az olajnövények termelése valamilyen mértékben stabilabb volt, a gabonák között az árpa 20%, a kukorica 16%, a rozs pedig 30%-kal kevesebb termést hozott, sőt még a búza is 10%-os csökkenést mutatott.

Ezek az eredmények egyértelművé teszik, hogy a gabona- és hüvelyesek bruttó betakarítása Oroszországban 2024-re évi 13,2%-kal csökkent 125 millió tonnára. Ebben a számításban a búza is szerepel, mely 11,1%-os csökkenéssel 82,588 millió tonnára esett vissza. Az orosz statisztikai hivatal (Rosstat) február 28-án közzétett felülvizsgált becsléséből származnak ezek az aggasztó adatok.

Ez a drámai helyzet azonban nemcsak az orosz mezőgazdaságot érinti, hanem a globális élelmiszerpiacot is, amely már amúgy is kényes helyzetbe került az ukrán-zászlóháború és a klímaváltozás miatti aszályok következtében. Felmerül a kérdés, hogy a világ hogyan készül fel a következő évek élelmiszerellátási válságára? A szakértők figyelmeztetnek, hogy a helyzet állandósulásával tovább nőhetnek az élelmiszerárak, miközben a globális élelmiszerbiztonság is veszélybe kerülhet.