A Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak az újévi levelében meglepő bejelentéseket tett, amelyek szerint a kúriai bírák jelentős mértékű béremelésben részesülnek a jövő évben. Ez a döntés már régóta várt lépés volt, ami a bírák bérstruktúrájának átalakítását célozza, különösen a vezetői pozíciókhoz kapcsolódóan.

A levelében Varga kifejtette, hogy a kúriai bírák alapilletményének emelésével összesen akár 46%-os növekedésre is számíthatnak, míg más bíróságok dolgozói csak 15%-os emelésben részesülnek. Ezen döntés hátterében az áll, hogy a kúria elnökének jövedelmehez fogják kötni a jövőbeni bérezéseket, amely az előző évekhez hasonlóan nem ingyenes. 2019-ben szintén jelentős bérnövelés történt, amely bírósági reformokhoz kapcsolódott.

A kúriai bírák emelésére tett lépések egyértelmű jelzés arra, hogy a rendszeren belül "elit alakulatot" kívánnak létrehozni, amely különbözik a többi bíróság dolgozóitól. Ezt a változást részben az Országos Bírósági Tanács (OBT) és az Igazságügyi Minisztérium közötti megállapodás képezi, amely az elmúlt hónapokban jelentős feszültséget keltett a bíróságok dolgozói között.

Az emelés nem mentes az ellentmondásoktól: tavaly több mint ezer bíró és igazságügyi alkalmazott lépett fel az új bérmegállapodás ellen, amelyet zsarolásként értékeltek, mivel a kormányzati javaslat feltételezte, hogy a bírói vezetők jelentős struktúraváltozásokba belemennek.

Varga Zs. András véli, hogy a bíróságok munkatársai számára a bérnövelés lehetősége komoly előrelépés a jogegység biztosításában, azonban a bírák egyéni véleménynyilvánításának korlátozása aggasztó lehet. Több bírósági forrás is aggodalmát fejezte ki, mivel úgy érzik, hogy a fizetések emelése és a felsőbb rendűség érzete közötti feszültség kiszolgáltatottabbá teheti őket.

A levél nyilvánvalóan célja, hogy megszólítsa a bírákat, és elmozdítsa őket a középpontból, ahol eddig mozogtak. A bírák közötti feszültség és az alapvető jogi és etikai elvek komolyan sérülhetnek, ha a bérnöveléshez és a javadalmazási struktúrákhoz való hozzáállás nem alakul megfelelően.

Az OBT most visszautasította Varga Zs. András állításait, hangsúlyozva, hogy elkötelezettek a szabad véleménynyilvánítás mellett. A testület nyilatkozata szerint megengedhetetlen az, hogy a bírósági dolgozók véleményét szankcionálják, és kérik, hogy biztosítsák a transzparenciát a bérmegállapodások körül.

A helyzet azt jelzi, hogy míg a kúriai bírák jövedelme emelkedik, a bíróságok függetlensége és az igazságszolgáltatás integritása komoly kihívásokkal nézhet szembe a jövőben. Érdemes figyelemmel kísérni, hogyan reagálnak a bíróságok ezen új irányelvekre, és hogy sikerül-e fenntartaniuk a függetlenségüket a nyomás alatt.