A kiberbűnözés hatalmas üzletág

A világ három legnagyobb gazdasága – az Egyesült Államok, Kína és a kiberbűnözés – egy új valóságot jelez. Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiberbiztonsági szakértője is felhívta a figyelmet a G7 podcastban, hogy a kiberbűnözés világszerte óriási károkat okoz.

Nemcsak nagyvállalatokat érint

A kiberbűnözés és a cyber támadások mindenkit érintenek: a magánszemélyektől kezdve a kis- és közepes vállalatokig, sőt, még az állami szervezetekig. Különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) vannak a legnagyobb veszélyben, hiszen gyakrabban válnak célpontokká, mint a nagyvállalatok.

A világ szembenéz a kibertámadásokkal

Magyarországon évente körülbelül 20 ezer kiberbűncselekményről szólnak a rendőrségi bejelentések, ám a valós számok valószínűleg ennél jóval magasabbak, akár 60 ezer bűncselekményt is elérhetnek. Ez a csalási forma a második leggyakoribb bűncselekmény hazánkban.

A támadások jellege is változik

A technológia fejlődésével a kibertámadások is átalakulnak. Míg korábban a zsarolóvírusok a titkosításra és a váltságdíj követelésére összpontosítottak, ma az adatlopás vált a fő célponttá. A megszerzett adatokat a támadók másodlagos piacokon értékesítik, hiszen az alkatrészek értékessé válnak.

A közigazgatás is ki van téve

Meglepő lehet, de a közigazgatás manapság az egyik legkitett szektor a kibertámadásoknak, mert a kormányok nyújtanak nagy és könnyen elérhető rendszereket. A költségvetési megszorítások és a közbeszerzési nehézségek azonban nem feltétlenül garantálják a biztonságos működést.

A megfelelő szakemberek hiánya

Európában már 200-300 ezer kiberbiztonsági szakértő hiányzik, Magyarországon évente 300-400 új munkahelyet kellene betölteni. A szakemberek elvándorlása és a hiányzó koordináció miatt a helyzet folyamatosan romlik.

Európa technológiai lemaradása

Az amerikai cégek dominanciája a technológiai piacon aggasztó. Európai politikai vezetők sokszor hangsúlyozzák a helyi megoldások fontosságát, de a valóságban a kontinens erősen függ az amerikai technológiáktól.

A jövő kiberbiztonsági kihívásai

Az EU kiberbiztonsági szabályozása, az NIS-2 irányelv, elméletben nagyon jó lépés, de a valóságban rengeteg bürokratikus akadályt tartalmaz. Anélkül, hogy a szükséges erőforrások és támogatás rendelkezésre állnának, Európa hátrányos helyzetbe kerülhet a globális versenyben.

A fenyegetések nemcsak az államok, hanem a bűnözők részéről is érkeznek

Gyakoriak az állami kibertámadásokkal kapcsolatos hírek, ám a civil szektorban a bűnözői csoportok jelentik a fő veszélyt. A modern háborúk során a kibertámadások szerepe növekszik, de Európában jelenleg nem kell túlzottan tartani a kormányok által irányított támadásoktól.