A kercsi tankerbaleset súlyos következményekkel járt, amely Oroszország legsúlyosabb környezeti katasztrófáját idézte elő a XXI. században. A baleset során közel 5000 tonna olaj ömlött a Fekete-tengerbe, aminek következményeit még az űrből is jól lehetett látni.

2024. december 15-én a Kercsi-szorosban egy vihar következtében zátonyra futott a Volgonyefty-212 nevű tanker, amelynek orra letört és elsüllyedt. Ugyanekkor a Volgonyefty-239 nevű tanker legénysége elvesztette a hajó feletti irányítást, amely végül 80 méterre a parttól feneklett meg. A katasztrófa súlyossága miatt a válsághelyzetet követően a hatóságok az eltakarításra vonatkozó intézkedéseket nem tudták, vagy nem akarták végrehajtani.

A baleset következtében a tengeri élővilág óriási károkat szenvedett el. A Greenpeace szakértői figyelmeztettek, hogy a kerozinnak megfelelő pakura és M-100 szilikonolaj okozta szennyezés szinte lehetetlenné teszi a helyreállítást. Ez utóbbi anyag sűrűsége miatt a tengerfenékre süllyedt, és az orosz környezetvédelmi szervezetek már észlelték a szilikonolaj jelenlétét a víz alatt, valamint videófelvételeken lehetett látni a szennyeződéstől szenvedő madarakat is.

A hatóságok 6000 madarat mentettek ki a tengerből, de a rehabilitációra szállított állatok kevesebb mint 20%-a élte túl a szennyezést. A tengeri madarak számát a szakemberek tízezres nagyságrendre becsülik, és a baleset után több delfintetem is partra sodródott a térségben. Az ökológiai katasztrófa jellege arra figyelmeztet, hogy a tengeri ökoszisztémák rendkívül sérülékenyek, és az ilyen balesetek elkerülhetetlenül hosszú távú hatásokat gyakorolnak az élővilágra.

Hasonló baleset történt 2007-ben, amikor a Kercsi-szorosban 1600 tonna olaj ömlött a tengerbe, azonban a mostani szennyezés kiterjedése drámaian meghaladja az akkori mértékeket. A Greenpeace kutatói megjegyzik, hogy az orosz hatóságok valószínűleg sosem fognak beszámolni a szennyezés mértékéről, a balesetet szenvedett hajók pedig, amelyek több mint 50 évesek, törvényi kötelezettségük ellenére a kikötőben maradtak, hiszen alacsony merülésük miatt instabilak viharos időben.

Ukrajna környezetvédelmi minisztériuma számításai szerint a szennyezés eltávolítása akár 14 milliárd dollárnyi rubelbe is kerülhet Oroszországnak. A pakura és a szilikonolaj nemcsak a tenger vizét, hanem a partvidék talaját is jelentős mértékben szennyezheti, és a jövőben a megtisztításukhoz akár 500 ezer tonna föld feldolgozására is szükség lehet. Az ilyen környezeti katasztrófák figyelmeztetnek arra, hogy a tengeri kereskedelem és a szállítmányozás biztonsága elengedhetetlen a természeti erőforrások védelmében.