A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) új protokollt vezetett be a csípő- és térdprotézisre váró betegek számára, amelynek célja, hogy a várólisták arányát visszahozza a 2019-es szintre – olvasható a legfrissebb hírekben. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció politikusa, élesen bírálta a döntést, amely szerint a betegeket a testtömegindexük alapján fogják kizárni a beavatkozásból.

Dobrev kifejtette: „Képzeld el, hogy a fájdalmaktól már aludni sem tudsz. A fájdalomcsillapítók mindennapi szükségletek, nehezen mozgatsz, sportolni már nem tudsz, de a csípőprotézisre hónapokat vagy éveket kell várnod. Aztán kiderül, hogy túlsúlyos vagy, és már nem műtenek meg.” Ezt a gyakorlatot a kormány a várólisták csökkentése érdekében vezette be, és az embereket másodrendűnek tekinti, miközben figyelmen kívül hagyja a valós problémákat az egészségügyben.

A vérszegénységben szenvedő betegeknek azonban nem a testtömegük, hanem a kormánynak az egészségügybe fektetett forrásai miatt kell szenvedniük. Dobrev figyelmeztetett: „Nem a magyar állampolgárok felelőssége, hogy a kórházak nem megfelelően vannak felszerelve, vagy hogy kevés az orvos és az ápoló.”

Tóth Bertalan, az MSZP politikusa, szintén kritizálta a döntést, megjegyezve, hogy jelenleg több mint 23 ezren várnak csípőprotézisre, és több mint 15 ezren térdprotézisre, miközben az átlagos várakozási idő már 262 nap is lehet. „Ez a fideszes egészségügy legújabb csodafegyvere, amely azt jelenti, hogy sokan egyszerűen nem kerülhetnek fel a várólistára a BMI alapján.”

A jövőben azok a betegek, akiknek testtömegindexe 35-40 felett van, nem kaphatják meg a szükséges beavatkozásokat. Hihetetlen, hogy a kormány az orvosi szakmai irányelvekkel ellentétes lépéseket tesz, amelyeket már más országok is elutasítottak, például az Egyesült Királyságban, ahol szintén arra jutottak, hogy a BMI nem elegendő alap a várólisták kezelésére. Ez az új rendelkezés nemcsak a betegek egészségét veszélyezteti, hanem a hosszú távú egészségügyi ellátás fenntarthatóságát is.

Érdekes, hogy a kormány előtti felelősség kérdése is felmerül: „Az érintett betegeknek ugye tb-t sem kell fizetniük?” – tette fel a kérdést Jakab Péter, a Jobbik elnöke. A betegek jogainak védelme érdekében fontos lenne, hogy a kormány végre komoly lépéseket tegyen az egészségügy helyzetének javítása érdekében, és ne csak a várólisták csökkentésére összpontosítson.

Képzeljük el, hogy a kormány egészségügyi politikája következtében a jövőben még több ember maradhat ellátatlanul, mert a kormány nem hajlandó megfelelően finanszírozni az egészségügyet. A kockázatok óriásiak, és a közvélemény nyomása egyre nő, hiszen az emberek egészsége és élete a tét. A kérdés most az, hogy mikor és hogyan reagál a kormány a társadalmi elégedetlenségre, és felismeri-e végre, hogy a betegek méltósága nem alku tárgya.