Új csillagközi objektum a látóhatáron!

A James Webb űrteleszkóp (JWST) legújabb kutatásában a 3I/ATLAS nevű csillagközi objektumot vizsgálta. Az impozáns teleszkóp 2025. augusztus 6-án a közeli infravörös tartományban működő spektográfjával (NIRSpec) végezte el a megfigyelést.

Eddigi felfedezések: Honnan érkezik a látogató?

A 3I/ATLAS-t 2021. július 1-jén az ATLAS teleszkóp fedezte fel, ezzel ő a harmadik olyan objektum, amely más csillagrendszerből érkezve halad át a Naprendszeren. Eddig csak az Oumuamua és a 2I/Borisov gyűjtötte be a csillagközi "látogató" címét.

Több mint a felejtő Hubble: Az új felfedezés mesterei

A JWST most csatlakozott a Hubble-űrteleszkóphoz és a SPHEREx obszervatóriumhoz, amelyek szintén megfigyelték az üstököst. A kutatás célja 3I/ATLAS különleges jellemzőinek feltérképezése volt, mint a mérete, fizikai és kémiai tulajdonságai.

A titkok felfedezése: Mivel lepett meg a James Webb?

A megfigyelések megmutatták, hogy az ilyen üstökösök vizsgálata egyedülálló bepillantást nyújt más csillagrendszerek keletkezésébe. Az eredmények lehetőséget adnak a Nap 4,6 milliárd évvel ezelőtti környezetének tanulmányozására, amikor a bolygók és aszteroidák kialakulásával foglalkoztak.

Gázok és jelek: Kiábrándító helyzet vagy ígéretes felfedezés?

Miközben az üstökösök közelednek a Naphoz, a hő hatására hozzák létre a jellegzetes gázt és kómát, amely védelmezően veszi őket körül. A JWST mérései során kimutatták a szén-dioxidot, vizet, vízjeget, szén-monoxidot és karbonil-szulfidot a kómában.

Elképesztő arányok: Miért olyan különleges a 3I/ATLAS?

Meglepetésre a kutatók sokkal több szén-dioxidot találtak a 3I/ATLAS üstökösben, mint vízhez viszonyítva. Ilyen arányokat korábban még egyetlen egy üstökösben sem tapasztaltak. A bőséges szén-dioxid arra utalhat, hogy az üstökös magja eredetileg is gazdag volt szén-dioxidban, és a jég anyag korábban erősebb sugárzásnak volt kitéve, mint Naprendszerbeli társaik.

Érdekfeszítő elméletek: Hogyan születhetett a 3I/ATLAS?

A kutatók feltételezik, hogy a 3I/ATLAS egy fiatal csillag körül kialakuló anyagkorong azon részén született, ahol jóval hidegebb volt a szén-dioxid megfagyásához. Az alacsony vízszint pedig arra utalhat, hogy a hő nem jutott be az üstökös belsejébe, így a vízjég kevésbé párolgott, mint a szén-dioxid vagy a szén-monoxid.