A BBC Earth sorozatának, a "Nagy Évszakok" népszerű epizódjában a népszerű tartalmat nyújtó alkotók felfedték a titkokat a "halál ujja" néven ismert lenyűgöző természeti jelenségről. Ezt a különös jelenséget angolul brinicle-nek hívják, és egy sóban gazdag jégtömegről van szó, amely gyorsan alakul ki, és pusztító hatással van a tengerfenéken élő organizmusokra.

Hogyan születik meg a Halál Ujjának szörnyetege az Antarktiszon?

A brinicle kialakulása rendkívül specifikus körülményeket igényel. Először is szükség van egy stabil, vagy csak minimálisan mozgó belső jégtömbre. Ha ez megvan, egy nagyon sűrű, extrém hideg, csőszerű örvény keletkezik, amely lefelé irányul, és megfagyasztja a körülötte lévő vizet, előidézve ezzel egy hatalmas jégcsap kialakulását.

Ez a jégcsap hasonlít egy parazita lényhez, hiszen elkezd beszivárogni a tengeri élőhelyekre. A jégcsap állaga sokkal inkább szivacsos, mint szilárd, ezért ahogy a jóval hidegebb víz lefelé áramlik, kiüritve a sót, két folyamat aktiválódik: a jég egyre szilárdabbá válik, és a fagyás pontja általában emelkedik, ezáltal képesebb a sűlyedésre.

A jégcsap elérheti a hőmérséklet változása miatt a nem fagyott tengervizet, amelyet lehűt és megfagyaszt, ezzel elveszve a környező víztömeget. A sós jégcsap valóban elérheti a tengerfeneket, de fontos megjegyezni, hogy ha túl mélyen van a víz, akkor a jégcsap összeomlik a saját súlya alatt, mielőtt elérné a tenger fenekét. Itt kiemelendő, hogy a hidrodinamikai viszonyoknak is egyensúlyban kell lenniük, vagyis minimális áramlással kell számolni a környező vizekben.

A brinicle, amikor megérkezik a tengerfenékre, mindent megfagyaszt, ami az útjába kerül – beleértve az alatta lévő tengeri élőhelyeket is. Újabb érdekes aspektus a jégcsap vastagodása, amely során képes "önfenntartóvá" válni a kicsapódó sós víz és a szivacsos jég kombinációjának köszönhetően, így megakadályozva a felmelegedést vagy az olvadást.

Sok tudós és biológus kutatja jelenleg a brinicle körüli élőhelyek hatásait, hiszen a potenciális ökológiai következmények sokkal messzebbre nyúlnak, mint gondolnánk. E jelenség hatásai a tengeri ökoszisztémákra és az élőlényekre drámaiak és az alábbi kutatások célpontjává váltak világszerte. Érdemes figyelni a sarkvidéki változásokra, amelyek alapvetően megváltoztathatják óceánjaink dinamikáját.