A klímaváltozás és a háborúk kapcsolata

2024-ben a globális átlaghőmérséklet először emelkedett 1,5 Celsius-fokkal az ipari forradalom előtti szinthez képest, ezzel átlépve egy kritikus határt, amelyet a tudósok évtizedek óta a klímaváltozás fordulópontjaként emlegetnek. Miközben a világ több pontján folytatódnak a véres fegyveres konfliktusok, mint például az ukrán háború vagy a gázai és szudáni harcok, a klímaváltozás egyre inkább a háborús konfliktusok hátterévé válik. Ezek a folyamatok nem választhatók el egymástól, és világos, hogy a háborúk természetét már a klímaváltozás szempontjából is szükséges vizsgálni.

A háború ökológiai lábnyoma

A fegyveres konfliktusok mindig is súlyos környezeti károkkal jártak, de most kezdjük igazán felmérni, milyen hatással vannak a klímára. A civil szervezetek és kutatók becslése szerint a hadseregek globális karbonlábnyoma meghaladja Oroszországét, amely a világ negyedik legnagyobb szennyezője. Az Egyesült Államok hadereje önálló országként a 47. legnagyobb szennyező lenne. Ezek az adatok azonban még mindig hiányosak.

A háborúk és az éghajlatváltozás összefonódása

A fegyveres konfliktusok gátolják a nemzetközi együttműködést, mivel a kutatási programok leállása megakadályozza, hogy kulcsfontosságú klímaadatokat gyűjtsenek. A militarizmus kritikái azt kérdezik, hogyan lehet etikai módon megindokolni, hogy államok milliárdokat költenek fegyverkezésre, miközben a klímaváltozás elleni intézkedésekre egyre kevesebb forrás jut.

A klímaváltozás katonai válaszokat követel?

A szakértők egyre inkább azt hangsúlyozzák, hogy a hadseregek kulcsszerepet játszhatnak a klímaválság kezelésében. Az éghajlatváltozás feszültséget kelt, amely víz- és élelmiszerhiányt, belső konfliktusokat eredményezhet. A Közel-Keleten és a Száhel-övezetben már klímakatasztrófákként emlegetnek összecsapásokat.

Katonai alkalmazkodás a klímaváltozáshoz

A katonai infrastrukturális károk, mint például a hurrikánok következményei jelentős károkat okozhatnak, és a hadseregek energiafelhasználása is kulcskérdéssé válik, hiszen ők a világ legnagyobb olajfogyasztói közé tartoznak. Az, hogy a hadseregek hogyan tudnak alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, nemcsak technológiai, hanem a környezeti terhelés csökkentésének képességén is múlik.

A klímaváltozás mint háborús kihívás

Carl von Clausewitz már a 19. század elején is jelezte, hogy a háborúk jellege folyamatosan változik. Ma a klímaváltozás az egyik legnagyobb kihívás, amely előtt a világ áll, és nemcsak az a kérdés, ki győz a háborúkban, hanem az is, hogy marad-e élhető a bolygó számunkra.

A háborúk és klímaváltozás hatásait egyaránt mérni kell, hogy megértsük a jövőnket és a bolygónk sorsát.