Az internet világa, különösen a közösségi média fejlődése óta, drámai átalakuláson ment keresztül. A közvetlen kapcsolatteremtés, a tudásmegosztás és a szórakozás platformjából egyre inkább mérgező és bántalmazó közeggé vált. A kritikusok joggal aggódnak, hiszen a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció az algoritmusok révén folyamatosan terjed, amelyek célja a szenzációkeltés és a megosztás fokozása. Mindezek tetejébe az álhírek és a félretájékoztatás olyan gyorsan terjednek, hogy szinte lehetetlen őket megfékezni, és ez a jelenség komolyan hozzájárul a társadalmi megosztottsághoz.

A Gamergate néven elhíresült zaklatási kampány 2014-ben indult, és számos előjelét már több mint egy évtizeddel korábban észlelhették, akik nyomon követték az internetet. Az online világban a Gamergate volt az első komoly bizonyítéka annak, hogy a közösségi média felületei nem csupán szórakozásra szolgálnak, hanem erőteljes manipulációs eszközökké is válhatnak. A kampány során heves zaklatások céltáblájává váltak nők és marginalizált csoportok, akik kritikát fogalmaztak meg a játékok világával kapcsolatban.

A Gamergate botrány fő motívuma az volt, hogy egy 24 éves programozó, Zoe Quinn videójáték-fejlesztő magánéletét célozta meg. A vádak, amelyekkel Quinn-t illették, teljesen alaptalanok voltak, és csupán a gyűlöletkeltés szándékával születtek. A történet kezdetben személyes bosszúnak tűnt, de hamarosan átkonvertálódott egy nemzetközi zaklatási kampányba, amely nemcsak a játékfejlesztőnőt, hanem más női aktivistákat is célba vett, mint például Anita Sarkeesiant és Brianna Wu-t.

A Gamergate rávilágított arra is, hogy a közösségi média platformjain milyen könnyen manipulálható a közbeszéd, és hogyan lehet az online zaklatást eszközként alkalmazni releváns adatok és átláthatóság ellenében. Az áldozatok személyes adatai kiszivárogtak, és a támadók halálos fenyegetéseket küldtek, ezzel komoly veszélybe sodorva az érintettek biztonságát. Az esetek további súlyosbító tényezője volt, hogy a vádak mögött álló motiváció sokszor a férfiak dominálta videojáték-ipar féltékenysége, amely nem tudta elviselni a nők és más kisebbségek szerepének növekedését.

A Gamergate következményei messze túlmutattak a videojáték-iparon. A kampány számos fiatal férfit politikailag aktívvá tett, a radikalizálódás pedig összefonódott a szélsőjobboldali mozgalmakkal. Steve Bannon, Donald Trump egykori főstratégája felismerte a helyzetben rejlő lehetőségeket, és szorgalmazta a közösségek politikai mozgósítását. A Gamergate eszköztárát más mozgalmak, például a Pizzagate és a QAnon is átvette, sőt, a Capitolium 2021-es ostromában is kulcsszerepet játszott.

Az internet eltorzult arcának megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőben megelőzhessük a hasonló károkat, hiszen a Gamergate nem csupán egy internetes zaklatási kampány volt, hanem tanúbizonyság a digitális kor árnyoldalairól és a közösségi platformok hatalmáról.