Kérdés, hogy jöhet-e a változás?

Talán elgondolkodhatunk azon, hogy 2035-re a magyar egyetemek valóban lehetnek Közép-Európa éllovasai? Ezt a kérdést tette fel Rácz Lajos környezettörténész, aki egy svéd konferencián szerzett tapasztalatok hatására arra jutott, hogy először alapjaiban kellene megújítani a hazai tudományos intézményrendszert.

Külföldön tanulók: a jövő talán délibáb?

Az oktatási rendszer katasztrofális állapota jól tükrözi, hogy már a nemzetközi tanácskozásokra is a magyar diákok többsége a cseh, osztrák és angol egyetemekről érkezik. Közben egy új generáció nő fel, amely már a külföldi intézményekben szerzi meg első diplomáját.

Politikai ígéret a jövőbe lendülő rendszerért

Augustus 20-án Magyar Péter bejelentette, hogy a Tisza Párt kormányra kerülésével céljuk az oktatási rendszer megújítása lesz, amely lehetőséget adna arra, hogy a magyar egyetemek vezető pozíciót tölthessenek be 2035-re Közép-Európában. Kérdés, hogy sikerül-e megvalósítani ezt a célt egyetlen évtized alatt?

A rangsor növekvő távolságai

A QS World University Rankings 2024 adatai szerint a prágai Károly Egyetem a legjobb közép-európai intézmény, míg a magyar egyetemek – a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és az ELTE – a legjobb 600 között sem találhatóak meg. Ez egyértelműen mutatja a zászlóshajónk és a közép-európai csúcsintézmények közötti távolságot.

Külföldi diákok, külföldi kutatók

Rácz Lajos személyesen tapasztalta meg a magyar akadémiai világ helyzetét a svéd konferencián, ahol a magyar előadók aránya lesújtónak bizonyult. Összesen tizenegy magyar előadó képviselte magát, ám ebből mindössze ketten ténylegesen a magyar egyetemekhez köthetők.

Felfoghatatlan eredmények a nemzetközi színtéren

A konferencián a kelet-közép-európai részesedések így alakultak: Csehország 16, Lengyelország 14, Románia 9 és Magyarország mindössze 2 előadóval képviseltette magát. Ilyen arányok mellett nehéz optimistának lenni a hazai kutatói lehetőségek jövőjét illetően.

A helyzet súlyossága

A helyzet különösen aggasztó, és a jövő szempontjából egyre nehezebb elhinni, hogy a magyar tudományos intézményrendszer talpra tud állni. Rávilágít arra, hogy az oktatási és kutatási rendszer megújítása sürgető feladat, amelyre a szakpolitikának sürgősen érdemes figyelmet fordítania.

Mit hoz a jövő?

Hogy a magyar tudományos világ képes lesz-e kellő reformokra és fellendülésre, azt a jövő dönti el. Először talpra kell állítani a magyar tudományos intézményrendszert, és csak utána várhatunk igazi előrelépést.