Ország

A büntetőeljárási törvény módosítása: Kiegészítő pótmagánvád lehetősége a korrupciós ügyekben

2025-01-17

Szerző: Éva

2022 nyarán a magyar kormány a parlament elé terjesztette a büntetőeljárási törvény módosítását, amely új eljárási lehetőséget vezetett be a közérdeket sértő bűncselekmények, például a korrupciós ügyek kezelésére. Az új jogintézmény célja, hogy erősítse a közvagyon védelmét, lehetővé téve, hogy a magánszemélyek vagy civil szervezetek pótmagánvádat nyújtsanak be, ha az ügyészség nem indít eljárást vagy megszünteti a korábbi nyomozást.

Az Alkotmánybíróság válaszában megerősítette, hogy ez a rendszer nem ellentétes a vádemelés monopoljogával, mivel segíthet a közérdeket sértő ügyek előmozdításában, és új eszközként szolgálhat a jogérvényesítéshez.

A kiegészítő pótmagánvád eljárását kifejezetten a korrupciós bűncselekmények esetén lehet igénybe venni, lehetővé téve, hogy bárki kezdeményezze a nyomozást, amennyiben az ügyészség elutasította a feljelentést. Az Európai Ügyészség eddig nem élt a pótmagánvád lehetőségével Magyarországon, mely több kritika tárgyát képezte, tekintettel arra, hogy a korrupciós ügyek gyakoriak és sürgős beavatkozást igényelnének.

2023 folyamán mindössze 35 alkalommal éltek ezzel a joggal, és a bíróság öt esetben adott helyt a felújítási indítványoknak. Az új jogintézmény hatékonysága megkérdőjelezhető, mivel a joggyakorlat alapján a bíróság egyetlen esetben sem látta indokoltnak a kiegészítő pótmagánvád benyújtását. Az igazságszolgáltatás állapotával kapcsolatos kritikák azóta is fennállnak, hiszen az elmúlt években a korrupciós ügyek jelentős része továbbra is feldolgozatlan maradt.

Palánki Zsolt ügyvéd hangsúlyozta, hogy a bíróság előtt egyedül a BKKB Nyomozási Csoportja rendelkezik illetékességgel, ez pedig sok esetben korlátozza az eljárás hatékonyságát. A témában a Szabadságjogokért Magyarországon Társaság (TASZ) elmondta, hogy a törvénymódosítások ellenére nem tapasztaltak érdemi javulást a korrupciós ügyek felderítésében, és a problémák további vizsgálatát tartják szükségesnek. A jogszabály tehát formálisan létezik, de a gyakorlatban a működése még messze van a kívánt eredményektől.