A gyülekezési törvény módosítása óta, ami lényegében betiltotta a Pride-ot, már két tüntetés is zajlott Budapesten a törvénymódosítás ellen. Az első demonstrációt múlt héten rendezte a Momentum, ahol több száz ember vonult a Margit hídra, és az ottani forgalmat percekre lezárták. Ezen a héten pedig kedden, miután a rendőrség elutasította az Erzsibet hídon tervezett gyülekezést, végül négy hidat, az Erzsibet, a Szabadság, a Petőfi és a Margit hidat is elfoglalták a tüntetők különböző időszakokra.

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely miniszter beszélt arról, hogy nem tartja elfogadhatónak, hogy néhány száz ember a gyülekezési jogra hivatkozva hidakat foglaljon el, és emiatt „munkanapon Budapesten mindenki másfél órát üljön az autójában.”

Gulyás említette, hogy tanulmányozni kívánják azt a bírósági ítéletet, amely született a Hadházy Ákos által szervezett keddi tüntetéssel kapcsolatban. A bíróság szerint a rendőrség indoklása nem volt elég alapos, hogy megakadályozza a gyakorlatilag jog szerint védett gyülekezést.

A kormányzat és a jogvédő szervezetek különböző véleményen vannak a gyülekezési jogok korlátozásairól. A TASZ jogásza, Hegyi Szabolcs úgy érvel, hogy nincs jogi alapja annak, hogy a gyülekezési jogot újra korlátozzák. Szerinte a jelenlegi törvény, amelyet a kormánypártok hoztak létre, megfelelően biztosítja a joggyakorlást, így a rendőrségnek is van mérlegelési joga arra, hogy milyen mértékben korlátozza vagy engedélyezi a tüntetéseket.

Hadházy Ákos már jelezte, hogy újabb tüntetést szerveznek, amely a hatóságok elleni nyilvános fellépés fontosságát hangsúlyozza. A Tintamázás Társaság, amely a gyülekezési jogok védelmével foglalkozik, arra figyelmeztetett, hogy a hatóság lépései nem tükrözik a demokrácia értékeit és a politikai szabadságokat.

A legutóbbi események nyomán egyre több politikai elemző hívja fel a figyelmet arra, hogy a kormány nemcsak a gyülekezési jogot, hanem a véleménynyilvánításhoz való jogot is korlátozhatja. A helyzet tehát komoly aggodalmakat vet fel a demokratikus értékek megőrzése szempontjából, és ez közel áll a civiltársadalom képviselőinek követeléseihez. A jogvédők szerint minden demokratikus államnak biztosítania kell, hogy az állampolgárok szabadon kifejezhessék véleményüket, még ha ez időnként zavarhatja is mások mindennapi életét.