640 milliárd dolláros csapás vár a világgazdaságra

A legújabb előrejelzések szerint, ha az Egyesült Államok elnökének tervei megvalósulnak, a kereskedelem még soha nem látott viharos időszak elé néz. Az elnök kampányában kifejtette, hogy 60%-os vámot vetne ki a kínai árukra, a kanadai és mexikói importra 25%-os, míg a többi országból érkező termékekre 20%-os vámtételt szabna meg. E lépések következményeként a Boston Consulting Group (BCG) friss előrejelzése szerint az Egyesült Államok 10 legnagyobb kereskedelmi partnerének éves kereskedelmi költségei 640 milliárd dollárral nőhetnének meg 2023-hoz képest.

Ezek a vámtételek különösen megviselnék az Európai Uniót, amelynek 102 milliárd dolláros többletköltségekkel kellene szembenéznie. A legnagyobb hatás a járműgyártási szektorban lenne, különösen az EU, Mexikó és Japán jármű- és alkatrészexportjában. A kínai árukra kivetett magasabb vámok elsősorban a szórakoztató elektronikai cikkeket, az elektromos gépeket, valamint a divatcikkeket érintenék.

A BCG becslése szerint az Egyesült Államok Kínától való függősége csökkenthet a kereskedelmi blokk erősödésével, azonban ez a lépés Kínát, mint kereskedelmi partnert még jelentősebbé teszi a világ többi részén. Fennáll a veszélye annak is, hogy Kína rekord szintű kereskedelmi többlete, amely a feldolgozóipar növekvő kapacitásából ered, nemcsak az Egyesült Államokban és az EU-ban, hanem Indiában és más kereskedelmi partnereknél is visszatetszést vált ki.

A kínai kereskedelem valószínűleg stagnál vagy csökken az EU-val, és visszaesik az Egyesült Királysággal, Kanadával, Dél-Koreával, Japánnal, Ausztráliával és Új-Zélanddal. Viszont jelentős növekedés várható az úgynevezett Globális Délen, ahol Kína és India együtt 133 délkelet-ázsiai és afrikai ország kereskedelmi kapcsolataival 2033-ig 1250 milliárd dolláros növekedéssel számolhat. Ez a régió a világ népességének 62%-át és GDP-jének 18%-át adja.

A vámok széles körű emelése nélkül a világkereskedelmi forgalom éves átlagban 2,9%-kal növekedne, és 2033-ra elérhetné a 29 ezer milliárd dollárt. Az EU kereskedelmi forgalma évi 2%-kal nőne, melynek legfőbb motorja a geopolitikai feszültségek, az energiabiztonsági és szabályozási kihívások would érintené, ami arra ösztönözné az EU-t, hogy újraértékelje kereskedelmi kapcsolatait.

Az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi forgalom várhatóan 303 milliárd dollárral nő a következő évtizedben, döntően az EU LNG (cseppfolyós földgáz) importjának köszönhetően. Az EU kereskedelme Indiával, Törökországgal és Észak-Afrikával egyre inkább felgyorsul, különösen figyelembe véve a zöld átmenethez szükséges energia- és ásványi anyagok iránti kereslet növekedését.

Mindez a geopolitikai tendenciák mellett arra figyelmeztet, hogy az EU-nak el kell térnie a hagyományos kereskedelmi kapcsolatoktól, mivel a feltörekvő gazdaságokkal való szorosabb kapcsolatok, valamint a belső piac erősítése kulcsfontosságú lesz a jövőben. Az EU Oroszországgal folytatott kereskedelme 2023-hoz képest várhatóan 106 milliárd dollárral fog csökkeni 2033-ra, hiszen az EU továbbra is csökkenti az orosz energiaimportját és gazdasági szankciókat vezet be.

Ezek a változások nemcsak a kereskedelmi gyakorlatban, hanem a geopolitikai tájban is jelentős hatással bírnak, amelyek kulcsszerepet játszanak a jövő kereskedelmi kapcsolataiban.