![](https://images.maldankon.cloud/6ee8021b-ebb4-43f9-a053-c8945cf79c63.webp)
175 milliárd forintos uniós bírság: Mit tervez a kormány?
2025-01-29
Szerző: Bence
175 milliárd forintos uniós bírság: Mit tervez a kormány?
Az Európai Bíróság már korábban is kritikát fogalmazott meg Magyarországgal szemben a menedékkérelmek elbírálásának nehézségei miatt. Ez a vita a 2015-ös migrációs válságig nyúlik vissza, amikor Magyarország tranzitzónákat alakított ki a határon. Az Európai Unió 2020 decemberében megállapította, hogy ezek a tranzitzónák jogellenesek voltak, mivel a menedékkérők ellátási körülményei nem feleltek meg az uniós normáknak, és a kérelmezők jogorvoslati lehetőségeit is korlátozták.
Az EUB legutóbb 2025 júniusában 200 millió eurós bírságot és napi 1 millió eurós büntetést szabott ki Magyarországra, mivel nem hajtotta végre a korábbi ítéleteket. Meg kell jegyezni, hogy az Európai Bizottság célja nem a migránsok befogadása, hanem a menekültügyi eljárások törvényi kereteinek módosítása.
Tavaly ősz óta folyik a tárgyalás egy olyan megoldásról, amely biztosítja, hogy a magyar jogszabályok összhangba kerüljenek az uniós menekültügyi előírásokkal. Bóka János és Pintér Sándor korábban ígéretet tettek a megfelelésre, de a kormány decemberi döntése szerint akár 600 millió forintot is költsenek nemzetközi jogi szakértők bevonására, hogy megpróbálják vitatni az Európai Unió által kiszabott bírságot.
A legfrissebb nyilatkozatok szerint azonban jelenleg még nincs világos jogi alap, amelyre támaszkodhatnának a migrációs bírsággal kapcsolatos ítélet megfellebbezésére. A kormány álláspontja szerint a 2026-tól életbe lépő uniós menekültügyi reform végrehajtása nem illeszkedik a magyar érdekeikhez, ezért nem nyújtottak be végrehajtási tervet Brüsszelnek. Bóka ezt kedden megerősítette, hozzáfűzve, hogy a közeljövőben sem várható a terv benyújtása. Ezzel Magyarország azon három ország egyike lett, amely nem teljesítette a határidőt.
Az uniós miniszteri találkozón a jogállamisági helyzet is napirendre került, ahol kiemelt figyelmet kapott Magyarország. Az EU Tanácsának soros elnöksége szerint a miniszterek főként a szólás- és médiababirdás, valamint az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán tettek fel kérdéseket. Bóka János megjegyezte, hogy a magyar helyzet megértéséhez elengedhetetlen a megfelelő információk birtoklása és a kettős mérce elkerülése. Az uniós politikai helyzet a jövőbeli fejleményekre is kihat, hiszen a jogi megfelelés biztosítása nélkül Magyarország nemcsak a bírságok, de a támogatások elvesztésével is szembesülhet.